Balogh Levente

Balogh Levente

Magyarok és székelykedők

2018. július 14., 10:542018. július 14., 10:54

A székelyek magyarok, szó sincs arról, hogy külön nemzetnek, nemzetiségnek lehetne őket minősíteni – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásában.

Az emberek többsége ezt olvasva persze joggal értetlenkedik, mondván, miért volt erre egyáltalán szükség, hiszen evidenciákról, nyilvánvaló tényekről nemigen szokás hivatalos, tudományos álláspontot kiadni. Nem olvashattunk akadémiai állásfoglalást arról, miszerint nappal világos van, mint ahogy arról sem, hogy a jég hideg. Nevetséges is volna, ha magától értetődő kérdésekben kéne a tényekre újra és újra rávilágítani.

Az, hogy a székelyek magyarságának egyértelmű tényét most mégis kénytelen volt hivatalosan megerősíteni a tudós társaság, annak tudható be, hogy egy magát Székelyek Világszövetségének nevező szervezet azt a célt tűzte ki, hogy Magyarországon honos nemzetiséggé nyilváníttassa a székelyeket. A tavaly kezdeményezett, már akkor is általános meghökkenést keltő akció most azt követően vált ismét aktuálissá, hogy sikerült összegyűjteni az ehhez szükséges ezer aláírást, így a hatályos törvények alapján az Országgyűlés dönthet arról, helyt ad-e a kezdeményezésnek vagy sem.

Ez indokolta az akadémiai állásfoglalást is, a végső döntéshez ugyanis tudományos vélemény is szükséges arról, megalapozott-e egy adott népcsoport magyarországi honos nemzetiséggé nyilvánítására irányuló kezdeményezés. A kezdeményezők céljai azóta sem világosak, zavaros magyarázataikból nem derül ki, mitől volna jó a székelyeknek, illetve a magyaroknak, ha a székelyeket pont Magyarország külön nemzetként ismerné el. Az viszont továbbra is evidens, hogy mitől lenne rossz.

Ha nem is feltételezzük azt, hogy a felvetés mögött valamilyen formában a román állam áll – természetesen a titkosszolgálatai révén –, akkor is nyilvánvaló, hogy egy ilyen kezdeményezés csakis az erdélyi magyar közösség felszámolására, beolvasztására törő román hatalom malmára hajthatná a vizet. Hiszen amennyiben Budapest úgy döntene, hogy a magyartól különböző, önálló nemzetnek ismeri el a székelységet, biztosak vagyunk benne, hogy nem kellene sok idő ahhoz, hogy Bukarest is így tegyen. Attól kezdve pedig búcsút vehetnénk a jelenleg még mindig 1,2 millió körüli magyar közösségtől, és a magyaroknak egyes településükön a számarányuk alapján járó jogoktól. Azt már szinte fölösleges is megemlíteni, hogy önálló székely nyelv nem létezik, mint ahogy – a sajátos regionális identitás ellenére – a székely kultúra a magyar kultúra szerves része.

Persze máris vannak olyan hangok, amelyek szerint az akadémia ebben a kérdésben is idegen érdekeket szolgál, mint a finnugor elmélet „erőltetésével”. Róluk leperegnek ezek az érvek, ugyanúgy hisznek a maguk agyszüleményében, mint a laposföld-hívők, vagy azok, akik szerint Hitler egy maroknyi náci tudóssal és katonával együtt repülő csészealjakon a Hold sötét oldalára menekült, és azóta is várja a visszatérést.

De ez most nem fontos, legyenek csak el a saját kis világukban a sumér-magyar rokonságot és a magyarság szíriuszi származását hirdető habókosokkal. Az akadémia kimondta a nyilvánvaló igazságot, az Országgyűlés pedig remélhetőleg minél hamarabb elveti a nem csupán az erdélyi magyar közösség, hanem az egész magyar nemzet szempontjából káros kezdeményezést.

korábban írtuk

Magyar Tudományos Akadémia: a székelység a magyar nemzet része
Magyar Tudományos Akadémia: a székelység a magyar nemzet része

A székelység a magyar nemzet része – szögezte le kedden a Magyar Tudományos Akadémia a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló anyaországi választópolgári kezdeményezés kapcsán.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Bangladesiek, magyarok és a szolidaritás

Példás, dicséretes reakciók egész sorát váltotta ki a napokban Bukarestben történt sajnálatos incidens, amelynek során egy fiatal rasszista indíttatásból rátámadt egy bangladesi ételfutárra.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az ukrajnai béke hullámvasútja

Olyan az ukrajnai rendezés ügye, mint egy hullámvasút: egyszer a Donald Trump által szorgalmazott béke lehetősége repít a magasba, máskor a tűzszüneti megállapodás látszólagos esélytelensége taszítja mélybe a világot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Iliescu örökösei

Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.

Balogh Levente

Balogh Levente

Szegény luxusnyugdíjasok

Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.

Balogh Levente

Balogh Levente

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?

Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Első az erdélyi magyarok érdeke

Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.

Balogh Levente

Balogh Levente

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.