HIRDETÉS
A tudományos köztestület eljuttatta a Krónikának az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének a témában tavaly decemberben készített állásfoglalása teljes változatát. Mint ismeretes, a budapesti Nemzeti Választási Bizottság (NVB) július 5-ei ülésén elfogadta a székelyek honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezésre összegyűlt aláírások ellenőrzéséről szóló jelentést; a kezdeményezést 1022-en támogatták érvényesen. A honos népcsoporttá nyilvánításról az Országgyűlés dönt.
Az MTA viszont leszögezi, hogy álláspontja szerint a Magyarországon élő székely közösség nem felel meg a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek.
Az Akadémia közölte, az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik, amelyet a vonatkozó szociológiai és kulturális antropológiai kutatások, esettanulmányok is megerősítenek.
„Egy olyan, a magyar kulturális nemzetből kiszakított, a romániai magyar kisebbség (nemzetrész) integráns részét képező regionális-néprajzi csoport, amelynek önmeghatározásában, különböző megnyilvánulásaiban az etnicitás és a regionális kultúra, a hagyomány meghatározó szerepet játszik” – olvasható az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének állásfoglalásában. Az elemzés megemlíti azt is, hogy a 20. század elejétől kezdve egyes román politikai és akadémiai szereplők elmagyarosodott románokként tekintettek a székelyekre.
Az Akadémia megállapítja, hogy összességében a mai székely azonosságtudat jóval inkább egy olyan sajátos területi-közösségi identitás, amely a magyar nemzet részeként, de azon belül jól elkülöníthetően regionálisan határozza meg önmagát. „A magyarországi nemzetiségként való hivatalos elismertetés objektív és törvényi feltételei tehát nem állnak fent” – szerepel a leírásban.
