2012. március 13., 09:362012. március 13., 09:36
A Dâmboviţa-parti politizálás módszertanát, a honi politikusok szavatartását ismerve azonban mégsem javallott mérget venni rá, hogy a tegnapi megegyezést ma írásban is felvállalja az Ungureanu-kabinet, és hogy a tíznapos közvita során nem veszíti-e lényegét a kormányhatározat. Sokatmondó e téren az RMDSZ szenátorai és képviselői által tegnap meghirdetett parlamenti tiltakozás, ami ugyancsak arról árulkodik: a szövetség politikusai saját koalíciós partnereik ígéretében sem hisznek, ezért folyamodtak a zsarolás – finomabb megfogalmazásban a törvényhozási bojkott – eszközéhez.
Hiszen Kelemen Hunorék is tudják, hogy a demokrata-liberálisok, mint ördög a tömjénfüsttől, úgy irtóznak az önkormányzati választások előtt szűk három hónappal „látványos engedményt” adni a magyaroknak. Mert a többségi lakosság jelentős része újabb elvtelen kompromisszumként, túlzott előjogként tekint a magyar felsőoktatás kibővítésére, önállóságára, ezt etette be vele módszeresen a román balliberális ellenzék. Victor Ponta és Crin Antonescu hetek óta arról papol, hogy a MOGYE önálló magyar kara az egyetemi autonómia lábbal tiprását, szegregációt, etnikai elkülönülést, sőt – horribile dictu – Románia szétszabdalását jelentené.
Az USL vezetői tudatosan rántották elő a magyar kártyát, és célozták meg etnikai feszültséget szító üzeneteikkel az erdélyi lakosságot, hiszen tisztában vannak vele: az országnak ebben a felében csak a hőbörgő nacionalizmussal képesek növelni támogatottságukat és voksolóik táborát. Félő, hogy nem szívesen engedné át az ellenfélnek ezeket a szavazókat a riválisai által magyarbérencnek, hazaárulónak kikiáltott PDL sem, hanem a nemzetféltő szerepében tetszelegve megkísérli meghiúsítani a magyarok követelését.
Bárhogy is lesz, a MOGYE karai, a „magyarkérdés” hangsúlyos szerepet kap a választási kampányok során, és bizony nem pozitív előjellel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok