Balogh Levente
2024. július 12., 11:032024. július 12., 11:14
2024. július 12., 11:032024. július 12., 11:14
Meg kell hagyni, sikerült elérni, hogy igencsak nagyot szóljon a soros magyar EU-elnökség első hete, Orbán Viktor Kijevtől Moszkván és Pekingen keresztül Washingtonig tartó körútja és a Patrióták Európáért EP-frakció megalakítása azóta is vezető téma a világsajtóban.
Ami persze nem öncél, a két lépés valós értékét az mutatja meg, hogy milyen konkrét eredményeket sikerül belőlük kisajtolni.
Ami a békemissziónak nevezett körutat illeti, az azért egyértelmű, hogy egymagában egy kis európai ország nem sokat tehet azért, hogy Moszkva leállítsa az Ukrajna elleni háborút. Ugyanakkor az is világos, hogy még ha a magyar kormányfő hivatalosan nem is az EU soros elnökségét betöltő ország kormányfőjeként utazott el – ahogy ezt előzetesen ő maga is hangsúlyozta –, az EU-elnökség mégis nagyobb súlyt ad a tárgyalásoknak.
Mindez
Még akkor is, ha az nem egyezik az EU, illetve a tagállamok jó részének hivatalos álláspontjával, amely szerint a békét csak az hozza el, ha folyamatosan szállítják a fegyvereket az ukránoknak mindaddig, ameddig… Nos, hogy meddig, arról valószínűleg még ezen álláspont legmegveszekedettebb híveinek sincs fogalma. Minden esetre azok számára, akik szerint addig, ameddig az egyre fogyatkozó ukrán hadsereg nyugati szárazföldi csapatok, tüzérség és légierő közvetlen támogatása nélkül győzelmet arat a szinte korlátlan embertartalékkal és tüzérségi eszközökkel rendelkező oroszok fölött, megpróbálunk autogramot szerezni a hálószobájában kitett Zelenszkij-, Von der Leyen- és Charles Michel-poszterekre.
De hát
Mégpedig úgy, hogy nem kér előzetesen engedélyt a nagyobb, nyugati tagállamoktól, hogy esetleg tolerálnák-e, hogy ő is üzleteljen azon országokkal, amelyekkel amúgy az erősebb tagok a nyilvánosság előtt megfogalmazott bírálatok ellenére simán bizniszelnek.
Ha másra nem, ennek a hirdetésére már mindenképpen jó volt a körút. A kérdés most az, hogy az érdekeiket egy kis ország által sértve érző nagyok mennyire vágynak a bosszúra, és mire hajlandóak a renitens „megleckéztetése” érdekében.
Apropó szuperállam: talán valamivel
Nem véletlen, hogy az ellenérdekelt oldal össztüzet zúdított a kezdeményezésre, és a szokásos, szellemi renyheséget bizonyító formulával egyszerűen csak azzal próbálja lejáratni az új kezdeményezést, hogy „szélsőjobbnak” bélyegzi.
Ami persze nem egyéb, mint a balra, sőt a szélsőbaloldal irányába eltolódott egykori centrum kétségbeesett kapálózása annak érdekében, hogy ellehetetlenítsen, diszkreditáljon mindent és mindenkit, ami és aki tőle jobbra – vagyis a valódi centrumban, esetleg jobbközépen – áll, és a hagyományos konzervatív, sőt klasszikus, a mai woke őrület és neomarxista katyvasz által meg nem fertőzött liberális értékeket képviseli.
Mindeközben
Közép-európaiként – illetve úgy általában normális erkölcsi érzékkel megáldott emberként – nehéz felfogni, hogyan lehet egy európai országban szalonképes egy kommunista párt, egy olyan eszme képviselője, amely világszerte mintegy százmillió ember halálát okozta.
Már csak az ilyen, a neokommunistákat és -marxistákat szalonképessé emelő kettős mérce elleni fellépés szükségessége miatt is hasznos az új, „szélsőjobbnak” nevezett, de attól természetesen távol álló EP-frakció.
Apropó szélsőjobbozás: egészen
(Amely párttal való harmonikus együttműködéshez egyébként ezúton is jó egészséget és erős gyomrot kívánunk a magyar kormánypárttal szemben a román valódi szélsőjobbot előnyben részesítő Georgia Meloninak és maradék frakciójának).
Mindez újabb példája annak, hogy a román közbeszédet alakító körök továbbra sem igazán képesek önálló álláspont kialakítására – lásd még az alap nélküli formák elméletét –, ehelyett jórészt a mások által eléjük öklendezett mintákat majmolják.
Az, hogy az új frakció olyan jelentős alakulatokat is meg tudott nyerni, mint a francia választásokon a legnagyobb arányú szavazatot kapó, de az egyéni választókerületes választási rendszer torzításai, illetve a macronista progresszívok és a szocialisták, valamint a szélsőbal összefogása miatt harmadik helyre szorult, de képviselőinek számát mégiscsak több tucatnyival megnövelő Nemzeti Tömörülés, vagy az olasz Liga, ígéretes, de tudni kell vele jól sáfárkodni.
Az ugyanis már most világos, hogy
Bár nem lesz könnyű, ebben az ellenszélben kell megtalálni a módozatait annak, hogy az első akadályt a sikeres megalakulással leküzdő frakció érdemi eredményeket is el tudjon érni, és megpróbáljon érvényt szerezni meghirdetett programjának, egy olyan EU megvalósításának, amely minden szélsőséges ideológiától, utópisztikus fantazmagóriától mentes, és úgy erős politikailag és gazdaságilag, hogy közben nem akarja minden eszközzel leuralni a tagállamokat, egyre jobban csorbítva azok szuverenitását.
(Amúgy itt is kettős mérce áll fenn, hiszen Brüsszel egyes esetekben még akkor sem lép fel a tagállamok ellen, ha azok valóban megsértik a létező uniós előírásokat – például az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén).
Nem kis feladat, de mégiscsak olyan programról van szó, amelynek képviseletével európai polgárok tízmilliói bízták meg az új erő pártjait.
Makkay József
Szappanoperához hasonlít a romániai politikai osztály viszonyulása a túlszaporodott medveállományhoz. Miközben a környezetvédők bagatellizálják a problémát, újabb és újabb emberáldozatok jelzik, hogy a vadgazdálkodást kivették a szakemberek kezéből.
Ábrám Zoltán
Egy korábbi, a 2018-as világbajnoki döntő után megszülető írásomban feltettem az első látásra ügyefogyottnak tűnő kérdést: Kik nyerték meg a focivébét?
Balogh Levente
A közmondásból ismert helyzetbe hozta magát Macrel Ciolacu miniszterelnök az elnökválasztás időpontjáról kezdeményezett egyeztetéssel: megásta a vermet a koalíciós partner liberálisoknak, majd ezt követően határozott, peckes léptekkel belegyalogolt.
Makkay József
Nem fogjuk túlélni ezt a ,,zöld őrületet” – fakadt ki idén tavasszal egy francia traktoros tüntető Párizs külvárosában, amikor az újságírók arról faggatták, mi a gazdákra leselkedő legnagyobb veszély.
Rostás Szabolcs
Mint általában oly sokszor, a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló diákok román nyelv és irodalomból írt érettségi dolgozatainak javítása körüli mizéria közepette sem könnyű rámutatni a felelősökre, viszont azért mégsem annyira bonyolult a képlet.
Balogh Levente
Azért a fene gondolta volna, hogy az előző foci Eb-hez képest – legalábbis a hivatalos „könyvelésben” rögzített eredmény szerint – jobb magyar szereplés után keserű szájízzel marad az ember Szoboszlaiék kontinensbajnoki kalandjának vége után.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai szakoktatásra. A közbeszédben gyakran elhangzó szakmunkásképzés szükségessége olcsó szlogenné vált, mert a tanügy mostohagyerekeként kezelik, ahova a ,,megbélyegzett” gyerekek kerülnek.
1 hozzászólás