2011. november 11., 10:172011. november 11., 10:17
Ne tévesszen meg senkit, hogy a Szociáldemokrata Párt szóvivője óvatosan, mondandóját jogi köntösbe csomagolva indokolta, miért támadják meg az alkotmánybíróságon a levéltári anyagok visszaszolgáltatását kimondó jogszabályt. A restitúció ugyanis elsősorban a kisebbségi, magyar felekezetek szempontjából fontos, amelyek nem csupán értékes dokumentumokat és anyakönyveket igényelnek vissza, hanem olyan okmányok is létezhetnek, amelyekkel szintén visszaigényelt ingatlanaik tulajdonjogát is bizonyíthatják. Nem csoda, ha törvény zavaró a román nacionalista körök számára – a másik ellenzéki párt, a PNL képviselője, Lucia Varga el is árulta magát, amikor a jogszabály vitáján kiszaladt a száján, hogy a törvény „elégedetlenséget szül” Erdélyben.
Persze lehet arra hivatkozni, hogy Nyugat-Európában is van arra példa, hogy az állam átvette az egyházi levéltárakat, mint ahogy arra is, hogy vajon a visszaszolgáltatás után a polgárok lehetőséget kapnak-e arra, hogy belepillantsanak az őket érintő anyakönyvi dokumentumokba. Csakhogy Nyugat-Európában zömmel ugyanazon nemzethez tartoznak az érintett egyházak is, mint a levéltárakat átvevő állami hivatalok képviselői, míg itt nem lehet figyelmen kívül hagyni az ilyen lépések kisebbségellenes élét – minden egyes ősi irat és anyakönyv a kisebbségi önazonosságot és a történelmi folytonosság tényét erősítő elem, amelyet jobb elsüllyeszteni valami homályos állami levéltár mélyére, ahol legfeljebb néhány kutató juthat hozzájuk.
Míg eredeti tulajdonosaiknál hagyva akár közszemlére is kerülhetnek – bizonyos, a hivatalos román történetírás által sulykolt hamis információk cáfolataként. Ha egyébként a jogszabály kiállja az alkotmányossági próbát, még mindig nem lehet nyugodtan hátradőlni. Alkalmazását infrastrukturális és anyagi okok akadályozzák, ráadásul számos dokumentum nem is esik a hatálya alá – e gondok rendezése nélkül a törvény nem sokat ér. Magyar szempontból ugyanis a legmegnyugtatóbb az lenne, ha minden irat visszakerülne jogos tulajdonosához.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.