Levéltári csata

Hogy mennyire fontos a kommunista állam által elkobzott egyházi dokumentmok visszaszolgáltatása, azt épp az bizonyítja, hogy a magyar kérdésekben az utóbbi hónapokban rendszerint durva nacionalista kirohanásokat produkáló ellenzéki pártok nem értenek egyet a döntéssel.

Balogh Levente

2011. november 11., 10:172011. november 11., 10:17

Ne tévesszen meg senkit, hogy a Szociáldemokrata Párt szóvivője óvatosan, mondandóját jogi köntösbe csomagolva indokolta, miért támadják meg az alkotmánybíróságon a levéltári anyagok visszaszolgáltatását kimondó jogszabályt. A restitúció ugyanis elsősorban a kisebbségi, magyar felekezetek szempontjából fontos, amelyek nem csupán értékes dokumentumokat és anyakönyveket igényelnek vissza, hanem olyan okmányok is létezhetnek, amelyekkel szintén visszaigényelt ingatlanaik tulajdonjogát is bizonyíthatják. Nem csoda, ha törvény zavaró a román nacionalista körök számára – a másik ellenzéki párt, a PNL képviselője, Lucia Varga el is árulta magát, amikor a jogszabály vitáján kiszaladt a száján, hogy a törvény „elégedetlenséget szül” Erdélyben.

Persze lehet arra hivatkozni, hogy Nyugat-Európában is van arra példa, hogy az állam átvette az egyházi levéltárakat, mint ahogy arra is, hogy vajon a visszaszolgáltatás után a polgárok lehetőséget kapnak-e arra, hogy belepillantsanak az őket érintő anyakönyvi dokumentumokba. Csakhogy Nyugat-Európában zömmel ugyanazon nemzethez tartoznak az érintett egyházak is, mint a levéltárakat átvevő állami hivatalok képviselői, míg itt nem lehet figyelmen kívül hagyni az ilyen lépések kisebbségellenes élét – minden egyes ősi irat és anyakönyv a kisebbségi önazonosságot és a történelmi folytonosság tényét erősítő elem, amelyet jobb elsüllyeszteni valami homályos állami levéltár mélyére, ahol legfeljebb néhány kutató juthat hozzájuk.

Míg eredeti tulajdonosaiknál hagyva akár közszemlére is kerülhetnek – bizonyos, a hivatalos román történetírás által sulykolt hamis információk cáfolataként. Ha egyébként a jogszabály kiállja az alkotmányossági próbát, még mindig nem lehet nyugodtan hátradőlni. Alkalmazását infrastrukturális és anyagi okok akadályozzák, ráadásul számos dokumentum nem is esik a hatálya alá – e gondok rendezése nélkül a törvény nem sokat ér. Magyar szempontból ugyanis a legmegnyugtatóbb az lenne, ha minden irat visszakerülne jogos tulajdonosához.
 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

A kódolt instabilitás kormánya
A kódolt instabilitás kormánya
2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

2025. június 19., csütörtök

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében

A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében