Levéltári csata

Hogy mennyire fontos a kommunista állam által elkobzott egyházi dokumentmok visszaszolgáltatása, azt épp az bizonyítja, hogy a magyar kérdésekben az utóbbi hónapokban rendszerint durva nacionalista kirohanásokat produkáló ellenzéki pártok nem értenek egyet a döntéssel.

Balogh Levente

2011. november 11., 10:172011. november 11., 10:17

Ne tévesszen meg senkit, hogy a Szociáldemokrata Párt szóvivője óvatosan, mondandóját jogi köntösbe csomagolva indokolta, miért támadják meg az alkotmánybíróságon a levéltári anyagok visszaszolgáltatását kimondó jogszabályt. A restitúció ugyanis elsősorban a kisebbségi, magyar felekezetek szempontjából fontos, amelyek nem csupán értékes dokumentumokat és anyakönyveket igényelnek vissza, hanem olyan okmányok is létezhetnek, amelyekkel szintén visszaigényelt ingatlanaik tulajdonjogát is bizonyíthatják. Nem csoda, ha törvény zavaró a román nacionalista körök számára – a másik ellenzéki párt, a PNL képviselője, Lucia Varga el is árulta magát, amikor a jogszabály vitáján kiszaladt a száján, hogy a törvény „elégedetlenséget szül” Erdélyben.

Persze lehet arra hivatkozni, hogy Nyugat-Európában is van arra példa, hogy az állam átvette az egyházi levéltárakat, mint ahogy arra is, hogy vajon a visszaszolgáltatás után a polgárok lehetőséget kapnak-e arra, hogy belepillantsanak az őket érintő anyakönyvi dokumentumokba. Csakhogy Nyugat-Európában zömmel ugyanazon nemzethez tartoznak az érintett egyházak is, mint a levéltárakat átvevő állami hivatalok képviselői, míg itt nem lehet figyelmen kívül hagyni az ilyen lépések kisebbségellenes élét – minden egyes ősi irat és anyakönyv a kisebbségi önazonosságot és a történelmi folytonosság tényét erősítő elem, amelyet jobb elsüllyeszteni valami homályos állami levéltár mélyére, ahol legfeljebb néhány kutató juthat hozzájuk.

Míg eredeti tulajdonosaiknál hagyva akár közszemlére is kerülhetnek – bizonyos, a hivatalos román történetírás által sulykolt hamis információk cáfolataként. Ha egyébként a jogszabály kiállja az alkotmányossági próbát, még mindig nem lehet nyugodtan hátradőlni. Alkalmazását infrastrukturális és anyagi okok akadályozzák, ráadásul számos dokumentum nem is esik a hatálya alá – e gondok rendezése nélkül a törvény nem sokat ér. Magyar szempontból ugyanis a legmegnyugtatóbb az lenne, ha minden irat visszakerülne jogos tulajdonosához.
 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

A választás és az erkölcs válsága

Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.

A választás és az erkölcs válsága
A választás és az erkölcs válsága
2025. május 16., péntek

A választás és az erkölcs válsága

2025. május 16., péntek

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”
A katasztrófa és a „kisebbik rossz”
2025. május 16., péntek

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

2025. május 13., kedd

Éjszaka a strandon – egy szavazat a félelem és a megaláztatás ellen

Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.

Éjszaka a strandon – egy szavazat a félelem és a megaláztatás ellen
2025. május 09., péntek

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó

Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Erdély a „teremtő káoszban”
Erdély a „teremtő káoszban”
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

2025. május 05., hétfő

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat
2025. május 02., péntek

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

A választás, amely senkinek sem hiányzott
2025. április 29., kedd

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Na de mi következik az államfőválasztás után?
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Ferenc, a „magyaros” pápa
Ferenc, a „magyaros” pápa
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

2025. április 23., szerda

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak

Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak