2011. november 08., 09:272011. november 08., 09:27
Miközben ugyanis a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás lényege éppen az, hogy a kormány nem növelheti a közpénzből finanszírozott illetményeket, a kabinet tagjai úgy lebegtetik meg a jövő áprilisi emelések eshetőségét, mintha a hivatalnokok és a kisnyugdíjasok már holnap leshetnék a bankszámlájukat, illetve a pénzes postást, mert immár bizonyos, hogy nő az illetményük összege. Holott az emelés ténye még enyhén szólva is bizonytalan, hiszen azt is megjegyzik, hogy az emelés csak akkor következhet be, ha azt a gazdasági körülmények megengedik.
Minderről a klasszikus meghívószöveg juthat az ember eszébe, miszerint „Vasárnap este buli lesz, ha eső nem lesz. Ha lesz, nem lesz.” Persze a kormány abból dolgozik, amije van: jövőre választási évet írunk, márpedig megszokhattuk, hogy a választásokat megelőző időszakhoz úgy hozzátartozik az állami illetmények és a nyugdíjak megemelése, mint a villámláshoz a dörgés. Jelenleg viszont az államkasszában nemhogy a bérek megemelésére, de még a jelenlegi illetmények kifizetésére is alig akad pénz, és igencsak kétes, hogy fél év múlva jobb lesz a helyzet.
Az ígéret ugyanakkor még nem kerül pénzbe, a kormány pedig most abban bízik, hogy a pozitív fejlemények megvillantása ha nem is növeli a támogatottságát, de legalább valamelyest lassítja a népszerűsége csökkenését. Jeffrey Franks IMF-főtárgyaló is nyugodtan egyezhetett bele az emelés eshetőségébe, hiszen az semmilyen konkrétumhoz nem kötődik. Ugyanakkor talán a nemzetközi pénzintézet illetékesei is úgy gondolkodnak, hogy a bizonytalanságnál, vagyis egy kiismerhetetlen új kormánynál még a csapnivaló, de mégis jól kiismert kabinet is jobb, hiszen a PDL–RMDSZ-kormányról már bebizonyosodott, hogy gyakorlatilag kritikátlanul hajtja végre a Valutaalap megszorításokra vonatkozó utasításait.
A béremelés tehát igencsak bizonytalan – az euróövezet és a világgazdaság problémái közepette nehéz lesz épp Romániában előteremteni a szükséges pénzeket, ha pedig mégis, azokat talán a gazdaság talpra állításában lenne ésszerűbb felhasználni. Igaz, nem először fordulna elő, hogy a politikai érdek felülírja a józan eszet.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.