2012. február 23., 09:442012. február 23., 09:44
Ugyanakkor tény, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tapasztalható változások a mai viszonyok között megkérdőjelezhetetlen sikerként könyvelhetők el, hiszen már azon munkálkodnak az intézmény magyar rektorhelyettes-jelöltjei, milyen módon tudják megerősíteni a magyar tagozatot, ha ennek irányítását rájuk bízzák. A BBTE leköszönő tagozatvezetője, illetve rektorhelyettese, Magyari Tivadar ráadásul, úgy tűnik, szép búcsút vesz tisztségeitől.
Sikerült ugyanis valamelyest helyrehozni az elmúlt évtized egyik legnagyobb rektorátusi baklövését, amikor is 2008-ban a néprajz főszakon és magyar vagy idegen nyelv mellékszakon végzettektől – egy jóval korábbi, figyelmen kívül hagyott törvényrendelet utólagos alkalmazása miatt, amely szerint két különböző tudományág szakait nem lehet párosítani, így erről oklevelet sem lehet kiállítani – megtagadták az egyetemen már megszerzett kettős képesítés elismerését.
Visszafogottabb lelkesedéssel, de mindenképpen meg kell említeni a jó hírek között a Sapientia ügyében történt előrelépést is, hiszen a román állam által nem finanszírozott magánegyetem akkreditálási kérelme sokéves huzavona, a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság, a kormány, a szenátus és az alsóház tanügyi bizottságának rábólintása után hamarosan a döntéshozó fórum, a képviselőház plénuma elé kerülhet. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében pedig már az is valami, hogy zajlik az állóháború, és a magyar tagozat létrehozását megtagadó rektor mégsem azt csinál, amit akar.
Ez hát az erdélyi magyar felsőoktatásban 2012 elején tapasztalható pozitívumok hozzávetőleges lajstroma. Csakhogy, ha a megvalósításokra az önálló állami magyar egyetem felé vezető út állomásaiként tekintünk, az araszolgatásra eddig elpazarolt időből kiindulva, a házsártoskodókhoz csatlakozva kijelenthetjük, hogy a cél még mindig végeláthatatlan messzeségben van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok