2012. február 23., 09:442012. február 23., 09:44
Ugyanakkor tény, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen tapasztalható változások a mai viszonyok között megkérdőjelezhetetlen sikerként könyvelhetők el, hiszen már azon munkálkodnak az intézmény magyar rektorhelyettes-jelöltjei, milyen módon tudják megerősíteni a magyar tagozatot, ha ennek irányítását rájuk bízzák. A BBTE leköszönő tagozatvezetője, illetve rektorhelyettese, Magyari Tivadar ráadásul, úgy tűnik, szép búcsút vesz tisztségeitől.
Sikerült ugyanis valamelyest helyrehozni az elmúlt évtized egyik legnagyobb rektorátusi baklövését, amikor is 2008-ban a néprajz főszakon és magyar vagy idegen nyelv mellékszakon végzettektől – egy jóval korábbi, figyelmen kívül hagyott törvényrendelet utólagos alkalmazása miatt, amely szerint két különböző tudományág szakait nem lehet párosítani, így erről oklevelet sem lehet kiállítani – megtagadták az egyetemen már megszerzett kettős képesítés elismerését.
Visszafogottabb lelkesedéssel, de mindenképpen meg kell említeni a jó hírek között a Sapientia ügyében történt előrelépést is, hiszen a román állam által nem finanszírozott magánegyetem akkreditálási kérelme sokéves huzavona, a Romániai Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság, a kormány, a szenátus és az alsóház tanügyi bizottságának rábólintása után hamarosan a döntéshozó fórum, a képviselőház plénuma elé kerülhet. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében pedig már az is valami, hogy zajlik az állóháború, és a magyar tagozat létrehozását megtagadó rektor mégsem azt csinál, amit akar.
Ez hát az erdélyi magyar felsőoktatásban 2012 elején tapasztalható pozitívumok hozzávetőleges lajstroma. Csakhogy, ha a megvalósításokra az önálló állami magyar egyetem felé vezető út állomásaiként tekintünk, az araszolgatásra eddig elpazarolt időből kiindulva, a házsártoskodókhoz csatlakozva kijelenthetjük, hogy a cél még mindig végeláthatatlan messzeségben van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok