2012. június 21., 09:352012. június 21., 09:35
A román külügyminiszter már nem foglalkozik Kövér László, az Országgyűlés elnökének erdélyi körútjával és kijelentéseivel, a Nyírő József író székelyföldi újratemetése kapcsán kirobbant diplomáciai konfliktus miatt sem alszik rosszul, Németh Zsolt külügyi államtitkár kritikáin vagy Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet autonómiapárti kijelentésein is túltette magát, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának rendkívül kényes ügyét is szőnyeg alatt tartja.
Hogy milyen hozzáállás időszerű most a román állam részéről? Andrei Marga tegnapi közleményéből kiderül, nincs aggodalomra ok, hiszen a kormány továbbra is modern, európai és mélységesen felelős módon viszonyul a kisebbségekhez, amelyek mindig is stabilizáló tényezők voltak a romániai társadalomban. Olyan intézményrendszer, amely lehetővé teszi minden, etnikai kisebbségben élő számára nemzeti önazonosságának megőrzését és megélését, parlamenti képviselet, anyanyelven tanulás, többnyelvű helységnévtáblák és hivatali ügyintézés – ezek biztosítása mind-mind a román állam modellértékű kisebbségpolitikájáról tanúskodnak.
Szóval megint csak egy régi, leporolt lemez, a jól ismert üres duma. Persze sejteni lehet, most miért érezte szükségét a kormány, hogy ország-világ előtt csillapítsa a közelmúltban mesterségesen felkorbácsolt indulatokat azzal a látszatkeltéssel, hogy nyugi, minden rendben van: az RMDSZ vezérkara kedd este igen elégedetten hagyta el a kormány székházát, ahol a helyi szinten kötendő együttműködésekről tárgyaltak. Minden bizonynyal ismét sikerül kisakkozni, hogy egy kicsit mindenkinek jó legyen, a legégetőbb problémáinkat pedig szokás szerint jegeljük a következő választásokig.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.