2011. október 31., 07:582011. október 31., 07:58
Félreértés ne essék: a határon túli magyar közösségek megmaradása és megerősödése jelen állás szerint nemigen képzelhető el az anyaország anyagi támogatása nélkül. Erdélyben és a Partiumban például nem működhetne önálló magyar egyetem a budapesti apanázs nélkül, a román állam ugyanis – azon az alapon, hogy magánegyetemekről van szó – mind a mai napig egy fillérrel sem hajlandó támogatni a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetemet. Így ha elfogadjuk azt, hogy a határon túli magyarság léte, kultúrájának fennmaradása önmagában érték, amely az egyetemes magyar nemzetet erősíti, akkor a budapesti támogatás természetesnek tekinthető. A most a támogatás összegével a kormányra rálicitálni akaró Lehet Más a Politika (LMP) javaslatának hátterében ugyanakkor vélhetően nem csupán a határon túliak iránti szimpátia, hanem a belpolitikai fejlemények is tetten érhetők.
Tény ugyan, hogy az LMP – legalábbis retorikája szintjén – már a kezdetektől odafigyelt a határon túliakra is. A szavazati jog megadása kapcsán ugyanakkor az ellen érvelt, hogy a határokon kívül élő új állampolgárok is voksolhassanak a magyarországi parlamenti választáson. Ez a mostani javaslat – miszerint a kormány által tervezettnél több mint egymilliárd forinttal többet juttatnának a határon túliaknak – viszont mégiscsak olyan, mintha máris kampányba kezdtek volna a szavazataikért.
Ami nem is csoda, ha eszünkbe jut, hogy az LMP támogatottsága továbbra is csupán kevéssel a parlamenti küszöb fölött stagnál, miközben immár a Demokratikus Koalíció is a balliberális tábor szavazataira hajt, és a Negyedik Köztársaság mozgalom új pártja is a fiatal baloldaliakat szólítaná meg. Ilyen körülmények között pedig mégiscsak jól jöhetnek azon zömmel fiatal határon túliak voksai, akik sem a szocialistákkal, sem a jobboldallal nem szimpatizálnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok