Lázálom folyóval

A magukat csúcsprofi hírtévéseknek mondók megpróbáltak feltupírozni egy hírt, de nem jött be: arról szólt, hogy az Arad megyeiek odáig vetemednek, hogy évente több tízezer euróért adják el a „mi” vizünket – a határ túlsó oldalára.

Molnár Judit

2012. augusztus 20., 07:362012. augusztus 20., 07:36

Miről van szó, a Marosról, kaptam fel a fejem a gyanúsan patetikusra hangolt hangrebegés hallatán? Próbáltam régi iskolai emlékeimet feltúrni, hátha beugrik, hogy bárki is tett valami érdemlegeset azért, hogy a Maros ott fakadjon fel a földből, ahol felfakadt, és arrafelé induljon el, amerre elindult. De egyéb, mint a rég elment apjuk után eredő két lánytestvér, Maros és Olt, valamint édesanyjuk, Tarkő tündér sztorija, nem jutott eszembe. És természetesen a tanulság, miszerint a célba érés számít, nem az, hogy valaki gyorsabban vagy lassabban ér-e oda. Szép rajzok is voltak a mese mellett, például az, ahogy a Dunában átöleli egymást a két folyónővér s így, együtt lelnek rá a tengerparton üldögélő apjukra. Na ez az: a Maros komótosan indul nyugat felé, az Olt meg sietősen tör le délnek. De a Dunában... A mesében szó sem volt határátkelésről, útlevelekről, urambocsá’ vízumokról, pedig amikor nekünk ezt a történetet tanították, akkor szinte elképzelhetetlen volt a határok átlépése. De hogy kié a Maros, az Olt és különösen a Duna, arról még akkor sem beszélt senki, mert lázálomnak tűnhetett volna ez az „osztozkodás”. Most viszont, immár a nagy közös Európában, miről is folyhatna a szó, mint a folyóvizek birtokos ragokkal való toldalékolásáról?! Valószínűleg épp ezért nem sikerült a hír elsütése, mert hagymázos hadovának érezte mindenki, aki hallotta. Aztán a hírmondók hozzátették, hogy a határ másik oldalán az öntöző berendezésekhez kell a víz – s ehelyt megint elakadt a léggömbfújás. Mert azt is majdnem mindenki tudja, hogy a „mi” Al-Dunánk mentén a tengerpartig öntözőrendszer ért öntözőrendszert. Mígnem 90 után „szorgos” kezek meg nem kezdték a szétszerelést és ócskavasként való értékesítést. Újra már nem futja, legföljebb egy-egy esővarázsló misére vonulnak ki. És – áttételesen – az Olt torkolatának lassú, de biztos elsivatagosodása. A Maros viszont ebben is komótosabb, illetve ha nem is a folyó, de a Tiszába ömlése körül lakók: nem és nem akarják hagyni, hogy kiszáradjon a környék. Ha kell, még vásárolnak is vizet a felsőbb folyószakaszból. Annál is inkább, mert – ezek szerint – eladó.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 13., kedd

Éjszaka a strandon – egy szavazat a félelem és a megaláztatás ellen

Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.

Éjszaka a strandon – egy szavazat a félelem és a megaláztatás ellen
2025. május 09., péntek

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó

Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Erdély a „teremtő káoszban”
Erdély a „teremtő káoszban”
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

2025. május 05., hétfő

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat
2025. május 02., péntek

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

A választás, amely senkinek sem hiányzott
2025. április 29., kedd

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Na de mi következik az államfőválasztás után?
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Ferenc, a „magyaros” pápa
Ferenc, a „magyaros” pápa
2025. április 25., péntek

Ferenc, a „magyaros” pápa

2025. április 23., szerda

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak

Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.

Ferenc pápa feltámadással egybeeső halálával is üzen a hátramaradottaknak
2025. április 18., péntek

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.

Árad a cián
Árad a cián
2025. április 18., péntek

Árad a cián

2025. április 17., csütörtök

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket

Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.

Poros akták környezete, avagy hogyan lehetne kezelni az ügynökügyeket