2010. szeptember 06., 10:312010. szeptember 06., 10:31
Az újonnan kinevezett tárcavezetők szakmai múltját böngészve azonban hiú ábránd lenne abban reménykedni, hogy ágazatukban látványos eredmények születnek a következő hónapokban – elég, ha csak a gazdasági minisztérium élére kinevezett Ion Ariton „bravúrjára” gondolunk, akinek „kompetenciáját” korábbi munkahelyén, a Petrom óriásvállalatnál fizetéscsökkentéssel honorálták.
Az is szembeszökő, hogy a hat új miniszter kivétel nélkül képviselői vagy szenátori tisztséget is betölt a demokrata-liberális párt színeiben, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy a PDL-t is irányító miniszterelnök ily módon igyekszik betömni a kormány egyre nyilvánvalóbb alkalmatlansága, valamint az alakulat népszerűségének zuhanása miatt zúgolódó parlamenti frakciótagok száját. A PDL-n belül, illetve a kormánypárt és annak örökös mentora, Traian Băsescu között dúló konfliktus jele, hogy távozni kényszerült a miniszteri székből két demokrata „nagyágyú”, az államfő kegyeiből kiesett Adriean Videanu és Radu Berceanu is. Hogy ezekkel a lépésekkel milyen mértékben sikerül majd visszatornászni a nagyobbik kormánypárt népszerűségét, az továbbra is talány, pláne, hogy az államfő további megszorításokat és takarékosságot ígért 2011-re, majd feleségével az oldalán gyorsan elvonult kedvelt tengerparti szórakozóhelyére. Ahonnan azt üzente az országnak, hogy viselje emelt fővel a válság megpróbáltatásait, akárcsak ő hajóskapitányként a tenger viharát.
Băsescu azonban megfeledkezik arról, hogy a Romániának nevezett süllyedő hajó utazóközönségének jelentős része rég elhagyta a fedélzetet (vagy komolyan fontolgatja), a másik része pedig egyszerűen már nem engedheti meg magának a további nadrágszíj-összehúzást. Annál is inkább, hogy évekkel ezelőtt még azzal biztatták: Éljenek jól!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.