VEZÉRCIKK – Bizonyára sokan emlékeznek a két évvel ezelőtti esetre, amikor a nagyváradi gyermekkórház orvosa keményen rászólt a négyéves beteg gyermekét nyugtatgató apára, hogy ne beszéljen magyarul.
2017. április 11., 23:262017. április 11., 23:26
Vagy a háromszéki Olasztelekről a kincses városi gyermekkórházba került lány meghurcolására, akit amiatt aláztak meg tavaly, mert nem tudott elég jól románul. Mindkét ügy felháborodást keltett az erdélyi magyarság körében, részletesen cikkezett a dühítő történésekről a sajtó.
Egészen bizonyosak lehetünk abban, hogy nap mint nap történik ilyesmi Romániában, csak nem szerez tudomást róla a média, az emberek egy része pedig hozzászokott, hogy például a kórházakban, ahol amúgy is alárendelt, kiszolgáltatott helyzetbe kerül, nem emeli fel a szavát az anyanyelvhasználathoz való jogért. Holott teljesen természetesnek kellene tekinteni, hogy az egészségügyi, szociális intézményekben is anyanyelvén szólalhasson meg az ember.
Úgy tűnik, végre feltűnt a fény az alagút végén, és elérhető közelségbe kerül, ami eddig elérhetetlennek látszott: tegnap megszavazta a képviselőház döntéshozó kamaraként azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely kötelezővé teszi ezekben az intézményekben a magyar nyelv használatát. A javaslatot éppen az olaszteleki lány esetét követően nyújtotta be a szövetség, és most már jogosan reménykedhetünk abban, hogy a kórházakban is anyanyelvükön beszélhetnek az emberek azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot – vagy az 5000 főt. Utóbbi kitétel hangsúlyosan releváns, és mérföldkőnek számít, hogy eszerint olyan nagyvárosokban is magyarul fordulhatnak orvoshoz a páciensek, mint Arad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár.
Szóval mindenképpen kulcsfontosságúnak tekinthető a fejlemény, mindazonáltal a hazai viszonyokat reálisan figyelembe véve, több kérdés is felmerülhet. Vajon mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a gyakorlatban is megvalósulhasson a terv, illetve hogy ennek megfelelően normalitásszámba menjen? Mikor fogja természetesnek tekinteni az egészségügyi rendszer? Tekintve a nagy mértékű orvoselvándorlást, vajon akad elegendő magyarul beszélő gyógyító? És ott van a mentalitás(váltás) kérdése is: lesz kellő bátorságuk a kórházba, szociális intézményekbe kerülő magyaroknak, hogy éljenek a lehetőséggel? Hiszen bár a törvény szerint a közhivatalokban is lehetne magyarul ügyet intézni, sokan nem élnek vele, mert bonyolult, mert mindent újra kell szövegezni, és mert sokan belenyugszanak: „ha Romániában élünk, kötelező románul beszélnünk”.
Azért is létfontosságú a többnyelvűség elfogadtatása tekintetében a mostani fejlemény, hogy ne csak a döntéshozók, hanem a mindennapi ember számára is legyen egyértelmű: igenis beszélhet magyarul, akár a kórházban is. Egy lépés a normalitás felé: legyen kötelező az, aminek természetesnek kéne lennie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok