VEZÉRCIKK – Bizonyára sokan emlékeznek a két évvel ezelőtti esetre, amikor a nagyváradi gyermekkórház orvosa keményen rászólt a négyéves beteg gyermekét nyugtatgató apára, hogy ne beszéljen magyarul.
2017. április 11., 23:262017. április 11., 23:26
Vagy a háromszéki Olasztelekről a kincses városi gyermekkórházba került lány meghurcolására, akit amiatt aláztak meg tavaly, mert nem tudott elég jól románul. Mindkét ügy felháborodást keltett az erdélyi magyarság körében, részletesen cikkezett a dühítő történésekről a sajtó.
Egészen bizonyosak lehetünk abban, hogy nap mint nap történik ilyesmi Romániában, csak nem szerez tudomást róla a média, az emberek egy része pedig hozzászokott, hogy például a kórházakban, ahol amúgy is alárendelt, kiszolgáltatott helyzetbe kerül, nem emeli fel a szavát az anyanyelvhasználathoz való jogért. Holott teljesen természetesnek kellene tekinteni, hogy az egészségügyi, szociális intézményekben is anyanyelvén szólalhasson meg az ember.
Úgy tűnik, végre feltűnt a fény az alagút végén, és elérhető közelségbe kerül, ami eddig elérhetetlennek látszott: tegnap megszavazta a képviselőház döntéshozó kamaraként azt az RMDSZ-es törvénytervezetet, amely kötelezővé teszi ezekben az intézményekben a magyar nyelv használatát. A javaslatot éppen az olaszteleki lány esetét követően nyújtotta be a szövetség, és most már jogosan reménykedhetünk abban, hogy a kórházakban is anyanyelvükön beszélhetnek az emberek azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot – vagy az 5000 főt. Utóbbi kitétel hangsúlyosan releváns, és mérföldkőnek számít, hogy eszerint olyan nagyvárosokban is magyarul fordulhatnak orvoshoz a páciensek, mint Arad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár.
Szóval mindenképpen kulcsfontosságúnak tekinthető a fejlemény, mindazonáltal a hazai viszonyokat reálisan figyelembe véve, több kérdés is felmerülhet. Vajon mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a gyakorlatban is megvalósulhasson a terv, illetve hogy ennek megfelelően normalitásszámba menjen? Mikor fogja természetesnek tekinteni az egészségügyi rendszer? Tekintve a nagy mértékű orvoselvándorlást, vajon akad elegendő magyarul beszélő gyógyító? És ott van a mentalitás(váltás) kérdése is: lesz kellő bátorságuk a kórházba, szociális intézményekbe kerülő magyaroknak, hogy éljenek a lehetőséggel? Hiszen bár a törvény szerint a közhivatalokban is lehetne magyarul ügyet intézni, sokan nem élnek vele, mert bonyolult, mert mindent újra kell szövegezni, és mert sokan belenyugszanak: „ha Romániában élünk, kötelező románul beszélnünk”.
Azért is létfontosságú a többnyelvűség elfogadtatása tekintetében a mostani fejlemény, hogy ne csak a döntéshozók, hanem a mindennapi ember számára is legyen egyértelmű: igenis beszélhet magyarul, akár a kórházban is. Egy lépés a normalitás felé: legyen kötelező az, aminek természetesnek kéne lennie.
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
Kialakult az év végi romániai államfőválasztás részvevőinek mezőnye, immár tudjuk, hogy a parlamenti pártok kit küldenek harcba a Cotroceni-palotáért, illetve kik indulnak kisebb alakulatok színeiben vagy függetlenként.
Az Alkotmány 3. cikkelye szerint Románia területe elidegeníthetetlen, ezért is kelt rendszerint közfelháborodást szerte az országban ha valaki – nyilván magyar ember – azt meri mondani, hogy Székelyföld nem Románia.
Immár kijelenthető: Donald Trump egyszerre hihetetlenül szerencsés és hihetetlenül peches ember.
Látogatottsági adatok