JEGYZET – az éneklésnél semmi sem élénkíti jobban a szellemet és frissíti jobban a testet. A lelkes, érces hangú dalolás nyomán vidáman indul a nap, jobban fog az agy, és az ember nagyobb kedvvel fog hozzá a napi teendőkhöz.
2014. június 29., 20:062014. június 29., 20:06
Nem is meglepő, hogy néhány tucatnyi szociáldemokrata párti képviselő olyan törvénymódosítást terjesztett be a bukaresti parlamentben, amely kötelezővé tenné reggelente az iskolákban a himnusz eléneklését.
Emellett, mintegy csatolt áruként, a nemzeti jelképek használatáról is rendelkezik, miszerint a román nemzeti lobogót minden közintézményre kötelező módon ki kell tűzni, más zászlókat – köztük saját megfogalmazásuk szerint a „nem létező entitások” zászlaival – mindenhol, még a magánterületeken is tilos lenne kitűzni.
A törvény kezdeményezői minden bizonnyal úgy gondolják, hogy ily módon biztosíthatják a nemzeti jelképek védelmét, illetve követelhetik ki a nekik járó tiszteletet a polgároktól. Azért ez utóbbi kapcsán érdemes elgondolkodni, hogyan ellenőrzik, hogy valaki magánterületen rejteget-e a túlcsordulóan hazafias PSD-s (ami ugyan román Szociáldemokrata Pártot jelent, de a párt politikusainak ilyen, illetve ehhez hasonló megnyilvánulásai és kezdeményezései alapján nem járnánk messze a valóságtól, ha Román Soviniszta Pártként használnánk a megnevezést) honatyák által üldözendőnek nyilvánított zászlókat.
Esetleg közpénzből létrehozzák a belső elhárítás zászlókommandóját, amely majd rajtaütéseket hajt végre az érintettek otthonában. Vagy a rendőrök igazoltatás, illetve a közúti ellenőrzés során a jövőben a következő kérdéseket teszik föl a páciensnek: illegális tudatmódosító szert, csempészárut, székely/partiumi/magyar zászlót hord magánál?
Visszatérve a daloláshoz, ez így, a román nemzeti zászló kötelező kitűzésével együtt biztosan nagyon hatásos lenne. Mindenképpen életszerű elgondolás, hogy egy magyar diák attól fogja megszeretni és jobban tisztelni, sőt akár magáénak érezni a román nemzeti jelképeket, ha reggel háromnegyed nyolckor föl kell sorakoznia az udvaron tornasorba vagy engedékenyebb iskolaigazgatók esetén az osztályban, és román zászlók tömegének árnyékában el kell énekelnie a román himnuszt.
Emlékszem, 1989 előtt is milyen mély ragaszkodás lett úrrá rajtunk a szerető és gondoskodó román állam iránt, amikor reggelente kötelezően eltátogtuk az akkori himnuszt. Nem is csoda hát, ha a törvénytervezet benyújtói ilyen mélységes nosztalgiát táplálnak azon kor iránt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!