Rostás Szabolcs
2018. január 08., 23:20
2018. január 08., 23:20
Kétségtelenül előrelépésnek tekinthető az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetőinek autonómiaügyben szentesített állásfoglalása.
A magyar politikai palettát uraló viszonyok ismeretében már az is eredménynek számít, hogy a három pártelnök tárgyalóasztalhoz ült egy közös cél érdekében. Persze nem titok, hogy a kolozsvári megállapodás létrejöttéhez elengedhetetlen volt a magyar kormány közvetítése, enélkül valószínűleg nem születik meg a hárompárti állásfoglalás, bármennyire is elkötelezettek az alakulatok az önrendelkezés mellett.
Van tehát egy 2-es számú Kolozsvári nyilatkozatnak is nevezhető megállapodás, a kérdés pedig az: mit tesz hozzá a mostani dokumentum a huszonöt évvel ezelőtt ugyancsak a kincses városban elfogadott, az erdélyi magyarság autonómiaigényét először kimondó állásfoglaláshoz? Bizony nem túlságosan sokat.
Tény, hogy a Szent Mihály-templomban negyed évszázaddal ezelőtt elhangzott ünnepélyes eskütétel óta több, a közösségi autonómiák intézményrendszerét érintő törvénytervezet, statútum is napvilágot látott, az egyiket – majd annak módosított változatát – szavazásra is bocsátották a román parlamentben, és „természetesen” el is utasították. Örvendetes, hogy az erdélyi magyar közösség politikai képviseletét ellátó alakulatok kihirdetik: össze kívánják hangolni autonómiaelképzeléseiket, kérdéses azonban, hogy őszintén így gondolják-e.
Vajon miként jut majd közös nevezőre a három párt az önrendelkezés követelési formájának, kivívásának tárgyában, amikor az amúgy szövetségesnek számító MPP és RMDSZ még a közösen kidolgozott autonómiatervezete előterjesztését sem képes összehangolni, emiatt egyik képviselőjük az SZNT statútumát kénytelen benyújtani a bukaresti törvényhozás elé? Mikor születik meg végre az a sokat hangoztatott, elvárt politikai akcióegység, amely nélkül bármilyen elképzelés, koncepció hangzatos kordokumentum marad csupán?
Sajnos a fenti kérdésekre a legújabb pártközi megállapodás ismeretében sem tudjuk a választ. Arról nem beszélve, hogy a dokumentum szentesítését követően éppen az egyik aláíró jegyezte meg politikustársa nyilatkozata kapcsán: „látszik a válaszból, milyen perspektívái vannak az együttműködésnek”.
Úgyhogy az autonómia hallatán állandóan magyarveszélytől, Románia feldarabolásától tartó, az ország területi épségéért aggódó többségi társadalomnak igazán nincs oka vészharangokat kongatni. A magyarok huszonöt év elteltével jelezték, hogy az egykori célok nem változtak, és azok megvalósításáért továbbra is rendületlenül...
Az autonómiaelképzelések összehangolását elősegítő alapelvekben állapodott meg a három erdélyi magyar politikai alakulat vezetője. Értesüléseink szerint a hétfőn Kolozsváron aláírt dokumentum kapcsán az utolsó pillanatig vita folyt a pártelnökök között.
Balogh Levente
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
Balogh Levente
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Makkay József
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Balogh Levente
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Makkay József
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Kiss Judit
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Balogh Levente
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
szóljon hozzá!