Elkezdõdött hát a jövõ évi országgyűlési választások elõtti regisztráció az újonnan honosultak számára. Vannak, akik szerint ezzel válik teljes jogúvá az állampolgárság, hiszen így Magyarország minden polgára lakhelytõl függetlenül élhet egyik legfontosabb állampolgári jogával.
2013. augusztus 06., 08:112013. augusztus 06., 08:11
Ugyanakkor továbbra is léteznek olyanok, akik szerint a határon túliaknak nem kellene beleszólniuk az anyaország belpolitikájába, mivel a választás következményei õket nem érintik közvetlenül. Bár ezzel az érveléssel szemben is megfogalmazhatóak erõs ellenérvek, bizonyos mértékig legitimnek tekinthetõ.
Ellentétben azzal a hozzáállással, amelyet több ellenzéki párt és hozzájuk közel álló sajtóorgánum tanúsít, és amelynek lényege, hogy a határon túliak levélben történõ szavazása a választási csalás melegágya, amelynek révén a kormány be kívánja betonozni a hatalmát. Ezzel ugyanis meglehetõsen erkölcstelen módon – igaz ugyan, hogy a közvélekedés szerint a politika amorális, de ennyi moralitás talán számon kérhetõ – kriminalizálják a határon túli magyar közösséget is, amelyet „cinkosként\" tüntetnek fel az általuk vizionált csalásban, bár „bűnük\" csak annyi, hogy élni fognak állampolgári jogukkal és voksolnak.
Holott a felmérések ma azt mutatják, hogy a kormányoldal még akkor is kényelmes gyõzelmet érne el, ha létrejönne az ellenzéki összefogás. Viszont valószínűleg épp ezért az Együtt–PM és a hozzá csatlakozó MSZP már elõre mosná kezeit a várható vereség miatt, és megpróbál bűnbakot keresni. A választási csalás vádja régi eszköz, de az azért meglehetõsen durva, hogy nem csupán a kormányt vádolják, hanem egy egész, több százezres közösséget próbálnak meg befeketíteni már jó elõre, ellenszenvet szítva ellenük az anyaországiak körében.
Mintha továbbra sem értenék, hogy nem homogén maszszáról van szó, hanem felnõtt emberekrõl, akik semmivel sem jobban befolyásolhatók, mint az anyaországiak, és megvan a saját politikai véleményük. Persze a felmérések azt mutatják, hogy a jelenlegi kormányoldal lényegesen népszerűbb a körükben – ám az ilyen húzásokkal az ellenzéki pártok további akadályokat gördítenek annak az útjába, hogy a határon túli polgárok jó érzéssel rájuk szavazhassanak.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!