2012. április 24., 08:492012. április 24., 08:49
A móka már tavaly nyáron elkezdődött, épp itt, az ablakom alatt. Félreértés ne essék, én is nagyon szeretek nyári estéken valami zölddel körülvett teraszon baráti beszélgetésekbe merülni egy sör mellett, de ezt általában nem olyan helyen szoktam intézni, ahol harminc lakás ablakából bámulnak rám a lakók.
A szomszédok – úgy tűnik, kellemes baráti társaság – június környékén kezdték el az ablak alá hordani különbejáratú kocsmateraszukat. Előbb csak két-három farönköt, amire lekucorodtak, majd egy nagyobb deszkát, ami asztalként szolgált. Szép fokozatosan az egészet összekalapálták, összeszegelték, míg nyár közepére egy székekkel körülvett kávézóasztal virított odalent, a tömbház melletti zöldövezetben. Első emeleten lakom, a konyhaablakomon nincs függöny, így langyos nyári estéken kölcsönösen méregettük egymást az ott tanyázó úriemberekkel, miközben ők a munkás nap után megérdemelt habzó italukat fogyasztották, én meg főztem. Könnyű lehet kitalálni, hogy a méregetés nagyobbik részét melyikünk végezte.
Segítek: nem én.
Optimista típus vagyok, így reménykedtem, hogy a következő teraszszezonra inkább máshová szoknak át, de reményeim elfagytak az első hóval, amikor annak lehettem tanúja, hogy hőseink gondosan nejlonba tekerik a fából tákolt kocsmai berendezést, egy részét elszállítják, a többit meg az elemektől vízhatlan borítással védve ott hagyják az ablak alatt. Idén pedig, épp amikor az első rügyek kipattantak, arra lettem figyelmes, hogy a szomszédok sáncot ásnak a zöldövezetben.
Néhány napig a férjjel közösen találgattuk, vajon mire is lesz az jó. Gondoltam, lehet, facsemetéket akarnak ültetni körös-körbe, s így könnyítik meg a locsolást. Nagyobbat nem is tévedhettem volna: a sáncba ugyanis fák helyett magas, vékony cölöpöket plántáltak, közéjük dróthálót húztak, amelyet a piros-narancssárga szalaggal tettek feltűnővé. Körbekerítették saját kis nyári teraszukat, és még arra is figyeltek, hogy illetékteleneknek eszükbe se jusson behatolni – az már kevésbé izgatta őket, hogy köztéren teszik mindezt.
Az ablakom alatt. És biztosan ahhoz sincs semmi köze az egésznek, hogy alattunk, a földszinten, pontosan a „terasz” mellett egy igen csinos egyetemista lány lakik.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.