Balogh Levente
2021. július 16., 11:002021. július 16., 11:00
Mindeddig úgy tűnt, hogy a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményeket vizsgáló ügyészség felszámolása kapcsán az RMDSZ és az USR–PLUS között kirobbant vita nem emelkedik ki a Romániában megszokott politikai viták sorából. Akár még legyinthettünk is, hogy egyszerű koalíciós cicaharcról van szó. Stelian Ion igazságügy-miniszter jóvoltából azonban az ügy immár más szintre került: a magyarellenességére és a potenciális diplomáciai botrányéra.
Az ügy háttere elvileg egyszerű: miközben Stelian Ion és az USR–PLUS a különleges ügyészség feladatköreit az Országos Korrupcióellenes Ügyosztálynak (DNA) adná át, az RMDSZ – tekintettel arra, hogy a DNA tevékenysége vitatott – inkább a legfőbb ügyészségen látná szívesen őket. Stelian Ion és pártja, az USR–PLUS számára azonban a jelek szerint szimbolikus jelentőséggel bír az ügy, illetve a nyilvánosság előtt is azzá kívánják tenni.
Az USR, illetve a vele hamarosan fuzionáló PLUS az elmúlt években azzal szereztek maguknak támogatottságot, hogy az igazságszolgáltatás kérlelhetetlen védelmezőinek szerepében tetszelegtek, amikor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) – nem egy esetben az RMDSZ támogatásával – vitatható törvénymódosításokkal kívánta átalakítani az igazságszolgáltatás működését a gyanú szerint azért, hogy megóvja a felelősségre vonástól korrupciós gyanúba keveredett vezető politikusait. Ugyanakkor a DNA kapcsán is egyre kevésbé vált hihetővé, hogy makulátlan grállovagok működtetik.
A titkosszolgálatokkal megkötött együttműködési paktumok, illetve számos magyarügyben játszott dicstelen szerep – például a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elleni nacionalista román hadjárat vagy egyes politikusok vádemelés nélkül végződött meghurcolása – alaposan megtépázta a képet, hogy a DNA mindenféle önérdektől, illetve politikai és titkosszolgálati befolyástól mentesen tevékenykedik. A korábbi PSD-kormány – szintén RMDSZ-es támogatással – ennek nyomán hozta létre a most felszámolásra ítélt ügyészi részleget, amelynek feladata az ügyészek visszaéléseinek kivizsgálása. Az ellenzék – főleg az USR–PLUS –, illetve az általa fellármázott és „objektíven tájékoztatott” nyugati fórumok viszont hiszik és vallják, hogy az intézményt a bírák és ügyészek megfélemlítésének céljával hozták létre. Ebben lehet is némi részigazság – a DNA kapcsán is láthatjuk, hogy egy mégoly jó szándékkal létrehozott intézmény is szolgálhat rossz célokat.
Viszont az USR–PLUS és Ion most nagyon fel akar mutatni valami kormányzati eredményt, ezért igazi DNA-tálibként, szektás meggyőződéssel mártírt kíván faragni a korrupcióellenes ügyészségből, amikor arról beszél: annak ellenzése, hogy megkapja a felszámolandó ügyészség hatásköreit, egyenértékű a korrupció elleni harc akadályozásával. A miniszter azonban képes volt még ennél is jobban elvetni a sulykot: egyenesen azt vizionálja, hogy ha nem a DNA vizsgálhatja az ügyészeket, az EU továbbra is fenntartja az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes harc megfigyelését célzó mechanizmust, aminek a feloldását több nyugat-európai ország – amúgy teljesen indokolatlanul – a schengeni csatlakozás feltételéül szabta. Ráadásul Ion kínjában a mindenkori román politikusok ultima ratióját vette elő: a magyarellenességet. Erre rendszerint akkor kerül sor, amikor valamilyen kényelmetlen témáról el kell terelni a figyelmet, vagy elfogynak az észérvek.
A tárcavezető aljas és alattomos módon azzal próbálta a román közvéleményt a maga oldalára állítani, hogy azt inszinuálta: az RMDSZ valójában a magyar kormány „ügynöke”, mivel Budapest célja az, hogy megakadályozza Románia schengeni csatlakozását. Ami természetesen nem igaz – a magyar kormány képviselői évek óta nem győzik hangsúlyozni, hogy céljuk Románia felvétele a schengeni övezetbe.
Ezzel persze Ion is tisztában van. De egyrészt kihasználva, hogy a magyar kormány renoméja a brüsszeli fórumokkal folytatott szuverenitásharc miatt nem a legjobb, másrészt a románok fogékonyságát a magyar témák iránt, úgy igyekszik megnyerni az RMDSZ-szel folytatott vitát, hogy a magyarok ellen hergel. Ezzel is igazolva, hogy a liberalizmus csupán máz – ha politikai hasznot remél tőle, az USR magát legeurópaibbként feltüntetni kívánó politikusa is szívesen magyarozik egyet. Akár diplomáciai konfliktust is kockáztatva – a magyar fél önmérsékletének jele, hogy egy ilyen, kormánytagtól származó, elfogadhatatlan kijelentés után nem kérette be a román nagykövetet.
Mindezek nyomán leszögezhető: arról továbbra is lehet pró és kontra érvekkel vitázni, hogy a bírák és ügyészek kétes ügyeinek felderítése a legfőbb ügyészség vagy a DNA dolga. Az viszont teljesen egyértelmű, hogy a magyarellenes hergelés után Stelian Ionnak egy magát civilizáltnak tartó ország kormányában nem lenne helye.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Rostás Szabolcs
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Balogh Levente
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
1 hozzászólás