2009. március 09., 10:422009. március 09., 10:42
A PDL elbizakodottsága érthető: Băsescu népszerűsége nem sokat kopott mandátuma idején, a legutóbbi felmérésekből pedig kitűnik, az eddig ismert felhozatalból kenterből verné bármelyik ellenfelét. Mindez elsősorban a demokratákkal nagykoalícióra lépett PSD számára teremtett kényelmetlen helyzetet, hiszen Mircea Geoanáék hiteltelenül érvelnek választóik előtt Băsescu menesztésének szükségességéről, amikor az elnöki párttal hatalomra lépve gyakorlatilag lepaktáltak az eddigi ősellenséggel. Viszont van a PSD-nek egy ennél sokkal nagyobb hendikeppje is: nincs Băsescu-verésre képes jelöltje, hiszen a hajóskapitány korábban Geoanát és Adrian Năstasét egyaránt megleckéztette már nyílt megmérettetésen. Ilyen körülmények között nem tűnik más megoldás a szocdemek számára, mint külső embert támogatni az államfőválasztáson, amivel két legyet ütnének egy csapásra: megteremtenék Băsescu általuk annyira áhított menesztésének esélyét, és nem sodornák a felbomláshoz a nagykoalíciót. Erre a feladatra pedig a liberálisok által a médiába bedobott Klaus Johannis alkalmasnak tűnhet, hiszen a harmadik mandátumát taposó szebeni polgármester már bebizonyította, hogy kiváló menedzser és európai politikus, ráadásul esetében nemzetisége nem kelt akkora ellenérzést a román társadalomban, mintha magyar volna. És apropó magyarok: a német, tehát szintén kisebbségi Johannis indulása esetén Băsescu már kevésbé számíthatna az erdélyi magyarok „elnökcsináló” voksára, mint 2004-ben.
Ehhez persze a szebeni bürgermajszternek hajlania kell a megméretésre, különben a címbeli kérdés 2014-ig aktualitását veszíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok