Miután Marosvásárhelyen sikerült páros lábbal felrúgni a kompromisszum esélyét, most Kolozsvárott keményített be az RMDSZ, felpanaszolva, hogy a rivális pártok folyton bírálják a szövetséget. A retorika ismerős, nem ez az első alkalom, hogy az RMDSZ azzal vádolja ellenzékét, hogy a szövetség kiváló megvalósításai ellenére a konstruktív hozzáállás helyett csak pocskondiázni képes a tulipános alakulatot, miközben mégis szeretne együttműködni vele.
Holott a bírálat és az együttműködésre való szándék nem zárja ki egymást. Elvégre ha a rivális pártokban tevékenykedő politikusok annyira szeretnék a szövetséget, akkor valószínűleg ott politizálnak. Viszont a józan ész felülkerekedhet az ellenszenven: ha közös fellépés szükséges ahhoz, hogy sikeres legyen a magyarság, akkor ezt meg kell lépni. Az esetleges koalíciók amellett, hogy jobban mozgósíthatják az RMDSZ politikájából kiábrándult választópolgárokat, arra is jók lehetnek, hogy a szövetség fölötti kontrollt lehetővé tegyék. Hiszen az RMDSZ eddig kényelmes helyzetben volt, úgy számolt el a választóknak, ahogy éppen akart, néhény útszakasz leaszfaltozása, egy-két sportcsarnokavatás feledtette a teljesítetlen vállalásokat. Egy politikai partner viszont hatékonyabb eszközökkel kérhetné számon az ígéreteket. Igaz, az RMDSZ szempontjából épp ez lehet a koalíciókötés egyik legfőbb ellenérve.
Nem mintha amúgy arról lennénk meggyőződve, hogy az RMDSZ-szel rivalizáló magyar pártokban csupa önzetlen, szerzetesi és apácai lelkületű ember tevékenykedik, aki egyéni gyarapodásra nem, csakis a közösség épjtésére szeretné felhasználni pozícióját. De ha az összefogás révén mégiscsak nyerhet a közösség, talán érdemes lenne megpróbálni. Hiszen helyi szinten talán a magyar pártok is lehetnek olyan jó partnerek, mint az USL.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.