2010. június 28., 10:162010. június 28., 10:16
Kötelessége lecsengetni pár százast, hiszen az átjárón ütötte el a szegény hajléktalant. A szemfüles áldozatok valószínűleg a közlekedési szabályzat egyetlen cikkelyét ismerik csak, azt, amely az átjárón való szabályos áthaladásra vonatkozik. A szóban forgó átkelő egyébként olyan helyzetben áll, ahol csak az utolsó pillanatban veszik észre a kormányosok, ha valaki rálép a zebracsíkokra. Amikor letette lábát, akkor már kötelességük megállni, az pedig köztudott, hogy a taxisember száz alatt szédül. Nagyon könnyű így pénzt keresni a város egyik legforgalmasabb pontján. A hajlékkal híján lévőknek pedig jól jön az a néhány nap elfekvő, még akkor is, ha az átlagember úton-útfélen szidja a hazai egészségügyi rendszert. Ami másoknak derogál, az nekik ötcsillagos szálloda, és a táppénz sem jön rosszul. A taxisoknak emellett nemcsak az átjárónál kell óvatosabban kerekezniük, hanem annak közvetlen közelében, mert ott még több meglepetés érheti őket. Ha alacsonyan szállnak a gyalogos kamikázék, könnyen ráfizethetnek a fuvarozók. Egy borda egy ezres alapon sokat kell fizetniük, hiszen a hajléktalannak is 32 bordája van, a taxisok viszont nem keresnek 32 ezret, pedig a legtöbbjük éjjel-nappal tapossa a pedált. A környéken lakók már biztosan álmukban is könnyen meg tudják különböztetni a féktárcsa és a roppanó csont hangja közötti leheletfinom különbséget. Az sem zárható ki, hogy a városi kórház ortopéd osztályán külön tanfolyamot tartanak az éppen lábadozó, többször elütött csövesek az újonc gázoltaknak. Kitartásról és a fájdalmat tűrő meditációs gyakorlatokról beszélhetnek, illetve néha a kacsalábon forgó ház idilli ködfátyolát is meglebbentik. Olyan kastélyról szól ez a történet, amelyben a ház ura színaranyból kovácsolt, gyémántberakásokkal ékesített tolókocsiban szürcsölgeti a legnemesebb francia nedűket, hozzá vörös kaviárt kanalazgat reszketeg kezével. A háttérben halk gramofonzenére mulat a nyakig gipszben fekvő élettársa, és nagyokat pislantva fejezik ki, mennyire megérte megvárni azt a teherautó-konvojt, amely éppen a városon áthaladva vitt segélyt a rászoruló szomáliaiaknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok