2010. január 18., 10:292010. január 18., 10:29
A külföldiek sem járnak jobban, hiszen őket akkora összeg kifizetésére kötelezi a hatóság, amelyért otthon egy hétig suhanhatnak az autópályákon. Megéri itt élni, különösen akkor, ha az ember gumiszervizes, autóbádogos vagy a közlekedésügyi minisztérium alkalmazottja. A gallyra ment parlament filozófusai kiötölték, mivel nem fizeti a nép rendesen az útadót, lefilmezik őket. Aki szabálytalanul rongáltatja négykerekűét a bombatölcséreken, komoly megrovásban részesül.
Nem a kátyúkat kell eltüntetni, hanem az adófizetők pénzét. Már meg is nyerte az egyik cég a közbeszerzési versenytárgyalást, és év végére szinte minden fontosabb gödör mellé videokamerát szerelnek. Védik a gödröket, nehogy ellopja őket valaki, mert minden egyes darab nemzeti kincs, máshol ilyet nem látni. Amelyik rendszám nincsen a fizetők nyilvántartásában, azt a sofőrt megbüntetik. A jegyzőkönyvet hazaküldik, ha pedig nem tud kimászni az autós a kátyúból, helyben bírságolják meg. A Hogyan törik ki naponta 100 autó kereke 10 kilométeren című filmet várhatóan jövő ilyenkor mutatják be.
A belépődíjat egy évig folyamatosan szedik, a helyszín pedig minden különösebb anyagi ráfordítás nélkül alakítja önmagát. A gyorshajtók csak a film elején játszanak, mert később már a kaszkadőrök sem fogják vállalni a szerepet helyettük. A leghangsúlyosabb karakterek a szekeresek és a részeg biciklisek lesznek. Nekik ugyanis ismerős terepen kell majd dolgozniuk. Az útmunkások kizárólag a reklámok idején fognak feltűnni, akik egyetlen funkciója az illető útszakasz rendbetételét elnyerő cég reklámozása lesz.
Míg a cégvezető magánrepülőjén megy a Bahamákra a pályadíjból kapott pénzből, addig a közutakon versenyt hirdetnek volánakrobatáknak. Aki a legkevesebb gödröt érintve – mert mindegyikbe úgysem tud belemenni – jut el egyik falu felvonuló tehéncsordájától a következő település közúti balesetéig, ingyenkerékcserét nyer. Én ebben a moziban nem szívesen veszek részt, inkább járok vasúton, amíg még van, mert lassan a száguldó vonat alól is ellopják a síneket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok