2010. január 18., 10:292010. január 18., 10:29
A külföldiek sem járnak jobban, hiszen őket akkora összeg kifizetésére kötelezi a hatóság, amelyért otthon egy hétig suhanhatnak az autópályákon. Megéri itt élni, különösen akkor, ha az ember gumiszervizes, autóbádogos vagy a közlekedésügyi minisztérium alkalmazottja. A gallyra ment parlament filozófusai kiötölték, mivel nem fizeti a nép rendesen az útadót, lefilmezik őket. Aki szabálytalanul rongáltatja négykerekűét a bombatölcséreken, komoly megrovásban részesül.
Nem a kátyúkat kell eltüntetni, hanem az adófizetők pénzét. Már meg is nyerte az egyik cég a közbeszerzési versenytárgyalást, és év végére szinte minden fontosabb gödör mellé videokamerát szerelnek. Védik a gödröket, nehogy ellopja őket valaki, mert minden egyes darab nemzeti kincs, máshol ilyet nem látni. Amelyik rendszám nincsen a fizetők nyilvántartásában, azt a sofőrt megbüntetik. A jegyzőkönyvet hazaküldik, ha pedig nem tud kimászni az autós a kátyúból, helyben bírságolják meg. A Hogyan törik ki naponta 100 autó kereke 10 kilométeren című filmet várhatóan jövő ilyenkor mutatják be.
A belépődíjat egy évig folyamatosan szedik, a helyszín pedig minden különösebb anyagi ráfordítás nélkül alakítja önmagát. A gyorshajtók csak a film elején játszanak, mert később már a kaszkadőrök sem fogják vállalni a szerepet helyettük. A leghangsúlyosabb karakterek a szekeresek és a részeg biciklisek lesznek. Nekik ugyanis ismerős terepen kell majd dolgozniuk. Az útmunkások kizárólag a reklámok idején fognak feltűnni, akik egyetlen funkciója az illető útszakasz rendbetételét elnyerő cég reklámozása lesz.
Míg a cégvezető magánrepülőjén megy a Bahamákra a pályadíjból kapott pénzből, addig a közutakon versenyt hirdetnek volánakrobatáknak. Aki a legkevesebb gödröt érintve – mert mindegyikbe úgysem tud belemenni – jut el egyik falu felvonuló tehéncsordájától a következő település közúti balesetéig, ingyenkerékcserét nyer. Én ebben a moziban nem szívesen veszek részt, inkább járok vasúton, amíg még van, mert lassan a száguldó vonat alól is ellopják a síneket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok