2012. szeptember 06., 09:512012. szeptember 06., 09:51
Örömmel, hiszen bár vallom, hogy nem kell mindenkinek érettségi vagy éppen egyetemi diploma, mégis kellene kapnia egy oklevelet, ami többet jelent a szakiskolainál, annak, aki egy szakma elsajátítása mellett általános műveltségből is lényegesen többet magáévá tett.
Az öröm viszont gyorsan szertefoszlott, amikor utánaolvasva azt kellett tapasztalnom, hogy a jelenlegi hatalom tervezete nem tesz egyebet, mint csúfot űz az érettségiből. Mert mi másnak nevezzük, ha nem csúfságnak azt, hogy úgy adnának érettségi oklevelet a szakmai érettségit választóknak, hogy a végzős diákok nem adtak számot írásban sem irodalomból, sem más, általános műveltséghez elengedhetetlen tárgyból.
Évek óta azért küzdünk, hogy a végzettséget igazoló okleveleknek újra értéke legyen. Erre volt – ha kissé drasztikus is – jó megoldás az érettségi vizsgáknak helyet adó tantermek bekamerázása. Rögtön kiderült, hogy korábban valóban sokan puskázhattak, ha egyik évről a másikra ilyen mértékben vissza tudott esni a sikeresen vizsgázók aránya.
A korábbi csalások mellett ugyanakkor a valóság megismerése arra is rávilágított, hogy nem lehet mindenkitől ugyanazt a tudásszintet elvárni. Ennek kapcsán született meg a javaslat, hogy kétszintű érettségit kell szervezni. Az elv pedig diákok, pedagógusok és szülők körében egyaránt nagy tetszést aratott. Nem kell ugyanis mindenkinek egyetemet végeznie, a könnyebb szintfelmérőt sikerrel vevők viszont attól még kaphatnak a munkaerőpiacon sokat számító érettségi diplomát.
De csakis olyant, ami nem devalválja tovább azt a darab papírt.
Ideje hát egy valós oktatási reformnak. Egy jól átgondoltnak, és széles társadalmi egyetértésnek örvendőnek. Ez az állandó ide-oda kapkodás ugyanis csak tovább rontja a romániai oktatás amúgy is mélyre süllyedt színvonalát.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.