2012. április 24., 08:502012. április 24., 08:50
Annak ellenére sem, hogy a miniszterelnöki posztra elsősorban nem szakértői kvalitásai, hanem az államfő hathatós támogatása okán kiszemelt Mihai-Răzvan Ungureanu meglepően magas bizalmi indexszel kezdte meg mandátumát, mondhatni az Emil Boc távozása utáni átmenet „üdvöskéje” lett. Egy hónap elteltével már az egyik legnépszerűbb román politikussá avanzsált, sőt hallgatólagosan ő maga is beleélte már magát a jobboldal majdani államfőjelöltjének szerepébe. A fiatal, hírszerzői kitérővel rendelkező történész-diplomata ázsiójának hirtelen megugrása azonban roppant csalóka.
Egyrészt a demokrata-liberálisok táborában észlelhető káosz, a feltartóztathatatlan dezertálási hullám intő jel arra, hogy Ungureanu mögül még azelőtt elfogyhat a jobboldal, mielőtt az élére állhatna. Másrészt a kormány eddigi munkája, intézkedései közel sem teljesítették a hozzájuk fűzött kezdeti reményeket, sőt mindinkább a kapkodás, az elhibázott döntések, a tűzoltómunka jellemzi.
A kommunizmus idején elkobzott javak viszszaszolgáltatásának korlátozásával kapcsolatos terv is azt bizonyítja, hogy a jelenlegi kabinet hamar beletanult elődje, a Boc-kormány takarékoskodási technikájába, viszont annak hibáit is hajlamos megismételni. Ha a természetbeni ingatlan-visszaszolgáltatást valóban eltörli, a pénzbeli kárpótlást pedig maximálja, a kormány több ezer újabb pert varr az állam, vagyis saját maga nyakába – tehát nemhogy megtakarítana, hanem épp ellenkezőleg: növeli a költségvetési kiadásokat.
Hasonló a helyzet azoknak a nyugdíjasoknak az esetében, akiktől az alkotmánybíróság döntése értelmében 2010 óta jogtalanul tartották vissza az egészségbiztosítási hozzájárulást. Miközben a kormány azon ügyködik, miként odázhatná el a járulékkötelezettség eltörlésének határidejét, fel sem készült arra az eshetőségre, hogy a több tízezer nyugdíjas által indított perek sikeressége esetén visszamenőleg is ki kell fizetnie a már begyűjtött összegeket. Ungureanuék mintha arra játszanának: néhány hónap múlva úgysem az ő fejük fő majd emiatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok