Ha Adrian Năstase börtönbe juttatásával 2012 júniusában a romániai igazságszolgáltatás valódi szenzációt keltett, ugyanezt a bravúrt hétfőn kétszeresen is sikerült megvalósítania.
2014. január 06., 19:522014. január 06., 19:52
A külügyminiszteri, a képviselőház-elnöki és a kormányfői posztot is betöltő Năstase 2004-ben bekövetkezett bukásáig – amikor alulmaradt az államfőválasztáson Traian Băsescuval szemben – egy személyben megtestesítette a befolyásos, érinthetetlen politikust, akinek kezében szinte korlátlan hatalom összpontosult. És mint utólag kiderült, saját vagy pártja érdekében a legmesszebbmenőkig ki is használta ezt a hatalmat.
Éppen ezeknek az előzményeknek az ismeretében nevezhető bravúrnak a legfelsőbb bíróság akkori és mostani, a pártatlan, független igazságszolgáltatás ismérveit magán viselő verdiktje, hiszen tudjuk: a Năstase irányítása alatt állampártként működtetett PSD számos korifeusa – gondoljunk csak a befolyással üzérkedés miatt hét év börtönbüntetését töltő Cătălin Voicu exszenátorra – honi nyelven szólva seftelt a bírósági ítéletekkel.
A volt kormányfő újbóli rács mögé küldése elrettentő üzenetként is felér a bukaresti politikai osztály számára, amely az elmúlt időszakban többször is kísérletet tett – például a büntető törvényköny módosításával – mentelmi jogának bebetonozására, továbbá a nyomozó hatóság és az igazságszolgáltatás hatáskörének megnyirbálására.
Kétséges azonban, hogy képesek lesznek-e tanulni Năstase esetéből a politikusok, különös tekintettel a jelenlegi balliberális hatalom vezetői, akik ugye még ellenzéki pozícióban „felesküdtek” a korrupcióellenes ügyészség és a feddhetetlenségi ügynökség tevékenységének ellehetetlenítésére. Ráadásul a koalíció képviselői – az érintettség okán különösképpen a szociáldemokraták – ezúttal is mártírként, a „Băsescu-rezsim” áldozataként állítják be az exkormányfőt, mintha legalábbis több mint egy éve nem az USL gyakorolná a hatalmat, kétharmados parlamenti többséggel.
Nevetséges magyarázkodásuk után nem csodálkoznánk, ha Pontáék meglovagolnák az éhenkórászok, szenzációhajhász hírtelevíziók gerjesztette hangulatot, és Becalival, Voicuval és hasonszőrű cellatársaival együtt szabadságot követelnének Năstasénak is.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!