2011. június 01., 09:432011. június 01., 09:43
A munkaügyi miniszter-kormányfőnk hetente jelenti, ennyi és ennyi új munkaszerződés köttetett, hála az új szabályoknak, jön a fellendülés. (Őneki hivatalból optimistának kell lennie. A sok új munkavállaló jó része őszig dolgozó idénymunkás.) Az ellenzék előáll a többrendbeli adócsökkentést és a szinte 20 százalékos minimálbér-emelést tartalmazó tervvel. (Hogyan lesz egymillió új munkahely, ami egyensúlyozná a költségvetésen ütött lyukat, költői kérdés.) Mindkét oldal kampányol, közben elfeledik: a válság megoldása elsősorban nem rajtuk múlik. Hanem azon, mit tapasztalnak az emberek.
Ha azt látják, hogy mindig azt a lovat ütik, amelyik jobban húz (azaz az államot adóikból eltartó magánszférát), ahol a közügyek napszámosainak nadrágszíját veszik rövidebbre, miközben a más, a köz fölső régiói szemtelenül nagy jövedelmeket húznak, ne csodálkozzunk. Így mindenki próbál túlélni a normál munkától a szürke szín árnyalatain keresztül a feketemunkáig. (A munkaerő mozgásának felgyorsítása sajnos nem jár együtt a munka terheinek átgondolásával.) Ha viszont a mindenkori vezetés azon van, hogy sokkal jobb legyen a henyélőnél annak a helyzete, aki dolgozik (és kisgyerekkortól ebben a mentalitásban nő fel mindenki), akkor mindhárom fél elégedett lesz. Egyiknek megéri dolgozni, a másik azon van, hogy a jó munkaerőt megtartsa, az államkasszába meg jobban csörgedezik az adó. (Hárommillió román polgár dolgozik nyugatabbra, ugye?)
Szokás szerint két lehetőség közül lehet választani. Az első: amit a II. világháború után tettek romba dőlt országukban a németek. Magyarán: mindenki (úgy értve, hogy az államelnöktől kezdve lefelé mindenki) lóhalálában dolgozik éjjel-nappal, mert olyan a szükség, a közgondolkodás és a törvényes keret, hogy valóban érdemes vállalkozni vagy dolgozni. Összejöhetne a Wirtschaftswunder 2., azaz a romániai gazdasági csoda. Persze majd tíz–tizenöt év múlva. Félek, ennek az opciónak tájainkon kisebb az esélye, mint a lottóötösnek. A másik út a „mindenki dolgozzon a képességei szerint, és mindenki részesüljön a szükségletei szerint” marxi elv modern (éljünk kölcsönökből) továbbéltetése. Hogyan nézhet ki így a jövő? Nézzük csak a csőd szélén álló, fűtől-fától kolduló Görögországot…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!