2010. szeptember 21., 11:062010. szeptember 21., 11:06
Saját szememmel láttam a minap, hogy alig pár kilométerre a nyugati határtól, közel Európához, van olyan iskolaépület, amelyen ugyan hõszigetelt nyílászárók védik a gyerekeket a fagytól, ám a plafon közelebb van hozzájuk, mint a fal. Bármelyik pillanatban rájuk szakadhat egy deszka, gerenda, miegymás. Például egy gyerek zeneórán meglepõen hosszan tartja ki a magas C hangot, és taps vagy virágkoszorú helyett egy jókora deszkát kap a nyaka közé. Nem a legszebb ajándék. Az illemhelyek sem mindenütt az angol királyi család toalettetikettjének mintájára készültek.
Annak ellenére, hogy korábban a szaktárca kijelentette: csak abban az iskolában tanulhatnak gyerekek, ahol rendben vannak a belsõ vécék, több olyan falusi iskolai árnyékszék van az országban, ahol nem szívesen töltenék el tíz percet. Egyik-másik faluban az iskolakert végében áll néhány deszkatákolmány, és télvíz idején nem csodálkozom, ha lesz olyan gyerek, aki inkább becsinál, minthogy elmenjen odáig. Az udvaron szünetben a szomszéd lovával és teheneivel lehet szórakozni, kézmûves-foglalkozásként pedig építhetnek kerítést, mert az alapfelszereltségként még csak városon divat. Változásra nem sok remény van, mivel az ilyen jellegû kiadásokat szabdalja meg a leghamarabb a kormány bácsi. A tanárok is menekülnek, míg eddig a legjobb állás a tanügyi káderség volt, addig ma már a rikkancsposztokért is tömött sorokban állnak a jelentkezõk, ahelyett, hogy oktatni mennének.
A tervek szerint hamarosan újabb 60 százalékot vonnak le a falusi tanárok fizetésébõl, mivel a készülõ tanügyi törvény alapján majd nem kapják meg az eddigi járulékokat. Ahelyett, hogy keresnének, költeni fognak a munkahelyükre. Saját zsebbõl fizetik az utazást, költenek gyógyszerre, amely a mindennapos stressz és a folyamatos megfázás ellen védi majd õket. Egyik faluból a másikba sok helyen csak gyalog, nyakig érõ pocsolyában tehetik meg a távolságot, ám tanítani valakinek mindig kell, mert a felcseperedõ nemzedéknek alanyi joga van a tanuláshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok