2012. május 02., 08:222012. május 02., 08:22
Mindenesetre egyhamar nem fogunk kimerítő választ kapni a minden idők legrövidebb mandátumát megért román kormány bukásának okaira, arra, hogy a Traian Băsescu irányította demokraták önként, előre kidolgozott stratégia alapján engedték-e át a kormányrudat az ellenzéknek, mérgezett almát kínálva a Ponta–Antonescu-tandemnek, vagy valóban elfogyott mögülük a hatalom.
A „játékos elnök” habitusát, a szociáldemokraták vezetőjéről alkotott korábbi véleményét („az én mandátumom idején nem lesz kormányfő egy felelőtlen másodpilóta”) ismerve az államfő fölöttébb gyanús higgadtsággal adta át a fegyvert, a kormányalakítási megbízatást Victor Pontának. Majd a törvényhozási választások eredményei alapján derül ki, hogy Băsescu kelepcébe csalta-e az ellenzék nála sokkal tapasztalatlanabb vezérét – ahogy arra Ion Iliescu fel is hívta a figyelmet –, vagy egyszerűen a politikai realitás kényszerének hatására cselekedett.
Az azonban máris egyértelmű, hogy az irányítást átvevő balliberálisok ellenzékben tanúsított vehemenciája néhány nap alatt elpárolgott, és már abban sem olyan biztosak, hogy a korábbi jobbközép kormányokkal szemben megfogalmazott követelésükkel összhangban megemelik a béreket és a nyugdíjakat. Eközben nem véletlen, hogy a pixisből kiesett RMDSZ már a helyhatóságival egy időben megrendezné a parlamenti választásokat, hiszen tulajdonképpen már azt is eldöntötte, a törvényhozási megmérettetésen sem működik együtt a másik két magyar párttal.
Addig is biztosra vehető az ellenzékbe került szövetség hangnemének alapos radikalizálódása, ezzel próbálva tompítani kormányszerepe sikertelenségeit, az új hatalom borítékolható magyarellenes intézkedéseit. És közben arra várva, hogy ismét számára kedvező irányt váltson a kiszámíthatatlan bukaresti nagypolitika.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.