2010. december 23., 10:412010. december 23., 10:41
Vannak, akik arra esküsznek, csakis ez a módszer segíthet abban, hogy legalább a közösség felnövekvő generációi kilábaljanak a jelenlegi reménytelen helyzetükből. Ha ugyanis az állam nincs tekintettel a sajátos helyzetükre, csak növeli a távolságot a roma közösség és a többiek között. Nem integrálja, hanem még jobban eltávolítja őket a többségi társadalomtól. A másik modell az elvegyülésben rejlő lehetőségekre alapoz. Ha a roma gyermekek együtt járnak iskolába a nem romákkal, azonos tanterv szerint tanulnak, akkor a társaikkal való mindennapos érintkezés során is integrálódnak.
Ellesik, megtanulják a viselkedési modelleket, a magasra állított követelménymérce, az erősebb mezőny pedig arra készteti őket, hogy többet hozzanak ki magukból. Felébreszti bennük a versenyszellemet, az alkalmazkodási ösztönöket. Az e nézetet vallók szerint éppen az elkülönítés növelné a szakadékot a roma gyermekek és a többségiek között. A két elmélet dilemmáját a schengeni övezettel kapcsolatos hírek hozták a felszínre. Németország és Franciaország ellenszegülésével ugyanis gyakorlatilag biztossá vált, hogy Románia és Bulgária nem csatlakozhat 2011 márciusában a határok teljes átjárhatóságát biztosító schengeni térséghez. Hiába tervezték tehát a Bihar megyei nagyszántóiak, hogy áprilisban már a mezei úton ruccannak át a határ túloldalára, az alig pár kilométerre fekvő Nagykerekibe, még egy darabig a hivatalos határátkelőket, és a több tíz kilométeres kerülőt kell választaniuk. Kétségkívül a Nyugat-Európában sátorozó, az európai társadalomba alig integrált romáknak is volt szerepük abban, hogy az Unió legfontosabb nagyhatalmai megrettentek a balkáni határnyitástól.
A romák integrálására vonatkozó dilemma, más léptékben, Románia és Bulgária uniós csatlakozására is igaz. Brüsszelben a kérdés úgy fogalmazódik meg: vajon úgy integrálhatók-e jobban a balkáni országok Európa elitklubjába, ha elvegyülnek a schengeni térséghez tartozó országok között, vagy külön osztályban kell felzárkóztatni, felkészíteni őket a csatlakozásra. Az Unióban eddig az elvegyülős felzárkóztatás hívei voltak hangosabbak. Romániát is, Bulgáriát is úgy vették fel az államszövetségbe, hogy nem feleltek meg a csatlakozási feltételeknek, de úgy gondolták, a balkáni országok hamarabb felzárkóznak, ha beengedik őket. Ha ez a nézet maradt volna meghatározó, a határok teljes megnyitása elé sem gördül uniós akadály. Úgy tűnik azonban, fordulnak a szelek Európa nyugati felén.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.