2011. június 08., 09:372011. június 08., 09:37
Amikor én voltam a piruló ara, a ruhakölcsönzőben egy kétes kinézetű kék harisnyakötőt is rám imádkoztak, nehogy balszerencse sújtsa a megkötendő frigyet – persze később diszkréten levettem, ezt azóta sem tudja senki, ja, és egyelőre nem váltam el. Sok boldogságot persze nem illik kívánni, hiszen félő, hogy pont az ellenkezője igazolódik be, így a kéz- és lábtörés a használatos. Annak a menyasszonynak, aki a múlt szombaton mondta ki az igent alulírott jelenlétében, valószínűleg sokan kívánhattak hasonlót, mert ő maga gyönyörű és sugárzó volt, én viszont túl közel állhattam, mert – igaz, némileg finomítva – a szerencsehozó átok bizony rám szállt.
Persze az is lehet, hogy csak a cipőm sarka kopott igen szerencsétlenül, ferdén, vagy a járdát öntötték kicsit hullámosra, vagy csak a napszemüvegem volt túl sötét, tény, hogy a templomba menet akkorát hasaltam a cementen, amekkora vagyok. Kölyökkorom óta nem volt ilyen méretű plezúr a térdemen, arról pedig inkább nem is beszélek, hogy nézett ki a selyemharisnyám az esés után. Ahogy hölgyhöz illik persze, első dolgom nem is a seb tanulmányozása volt, hanem az új harisnya és a lehető legesztétikusabb sebtapasz lelőhelyét érintő legrövidebb útvonal átgondolása a templomig. Egy ivókútnál azért megmostam a sebet, és nem is lepődtem meg különösebben, amikor egy igen éles elmével megáldott úriember érdeklődőn megkérdezte, elestem-e. Miután a boltban kiálltam a sort a hétvégi bevásárlást intézőkkel, megszereztem a harisnyát, a mosdóban kicseréltem, és negyedóra késéssel megérkeztem a templomba, szerencsére még nem mondta ki a boldogítót az ifjú pár.
Mire a polgárira értünk (igen, ebben a sorrendben volt, bár szokatlan), már a közeli éjjel-nappali patikában vett és a néni jóindulatának köszönhetően a harisnya alá bevarázsolt sebtapasz is a térdemen díszelgett, valamelyest javítva az összképet. Amikor már azt hittem, olyan tehetsége senki másnak nem lehet, hogy esküvő előtt öt perccel szerezzen plezúrt, a polgári szertartást vezető úriember sietett megnyugtatni: másnapra egy olyan párt várnak összeesketésre, amelynek hölgytagja két nappal azelőtt függönycsere közben esett le a székről és törte el mindkét lábát. Ennyit hát a kéz- és lábtörésről. Reméljük, sem ő nem babonás, sem az én barátnőm, akinek egyébként máig sem mondtam el, mivel „ünnepeltem” az esküvőjét, nehogy mégis az legyen véletlenül.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!