2011. március 21., 09:222011. március 21., 09:22
Hadd tartson történelemórát a mócoknak, ha van hozzá bátorsága – gondolhatják, akikben derültséget és elismerést vált ki az Országos Adóhivatal főnökének eme húzása –, sikerült megmutatni annak az izgága magyarnak, hogy ki az úr az országban. És valljuk be, kellett is a népszerűség Blejnarnak, hiszen az elmúlt hetekben szinte mindennaposak voltak az arra utaló jelzések, hogy ő állhat a vámhivatalokban kiépült bűnszövetkezet piramisának a tetején; hogy meglehet, ő a királynő a korrupció sakktábláján. Csibi Barna a március 15-i bemutatójával a magyarok többsége előtt is leírta magát. Ha azonban a Mócföldön lesújt rá a népharag, az adóhivatal főnöke farag belőle hőst.
Féléves mócföldi kiküldetése azt is jelzi, hányadán áll a kormányzat a demokráciával, milyen mértékben kíván érvényt szerezni a hatalmi ágak szétválasztása, a különböző ágak hatékony működtetése elvének. Nem lepne meg, ha kiderülne, az abrudbányai adóhivatalban nem volt szükség Csibire. Őt ugyanis nem azért helyezték át, hogy jobban működjék a csíki vagy az abrudi hivatal. Büntetni akarták az áthelyezéssel. Megregulázni. Márpedig a demokratikus elvek szerint, de akár az alkotmány értelmében is Romániában a bíróságok jogköre, hogy büntessenek. Nem is a mócoké, nem is az adóhivatali főnököké. 1989 őszén Tőkés Lászlót próbálták hasonló áthelyezéssel kiszakítani temesvári környezetéből. Amikor ez nem sikerült, a körülötte lévőket próbálták eltávolítani hasonló eszközökkel.
Baráti köréből kit a cernavodai atomerőműhöz, kit a bukaresti Nép Háza építőtelepére küldtek a szolgálati érdekre hivatkozva. De hasonló tőről fakadt az az elképzelés is, hogy a bunkósbotokkal felszerelt krajovai munkásokkal veressék szét a temesvári „huligánokat”, később pedig a Zsil-völgyi bányászokkal a bukaresti Egyetem téri „golánokat”. Csibi Barna áthelyezésével eme régi eszközökhöz nyúlt vissza az adóhivatal főnöke. Rosszul tette. Ha Csibi vétett az ország törvényei ellen, tettét az ügyészségnek kell kivizsgálnia, és egy korrekt tárgyalás végén a bíróságnak kell ítéletet mondania fölötte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!