Kiss Judit
2020. szeptember 23., 12:232020. szeptember 23., 12:41
2020. szeptember 23., 12:232020. szeptember 23., 12:41
Mostanában derűlátó jövőképpel „kényeztetik” az állampolgárt. Biztosítják arról, hogy lesz elég munkahely, „okos” lesz a város, élhető a környezet, megjavulnak az utak, rekordidő alatt elkészülnek az ez idáig a bizonytalan jövő homályában kanyargó autópályák.
A szavak szintjén hirtelen világosnak, egyértelműnek tűnő, egyszerűen megvalósítható megoldások körvonalazódnak régóta fennálló, akut problémákra. Akár el is hihetné mindezt a naiv szavazópolgár, ha nem lenne tudatában: a valóságban nem közeleg, a hazai viszonyokat elnézve nem is közeleghet a Kánaán. Mindössze újra kampány van.
Ígérni persze sok mindent lehet, és élnek is – sőt elsősorban ígérettel élnek – a politikusok, politikai pártok. Arra azonban, hogy honnan lesz pénz a meglebegtetett megvalósításokra, az infrastruktúra-fejlesztésekre, a nyugdíjemelésre, a szükségállapot és veszélyhelyzet idején az oktatásban dolgozók kockázati pótlékjára, és számtalan, a kampány idején emlegetett kedvezményre, nem tudhatjuk a választ. És nemcsak a szavazópolgár, de talán maga a politikus sem tudhatja.
Mindazonáltal nem lenne jó általánosítani, sem kizárólag rosszhiszeműen, kétkedően közelíteni minden egyes kampányígérethez, hiszen remélhetőleg megvalósul a mostani tervek töredékrésze. Ha azonban őszinték vagyunk magunkhoz, beláthatjuk, a romániai polgár sajnos ahhoz szokott hozzá az elmúlt harminc évben, hogy választások közeledtével erőteljesen húzogatják a mézesmadzagokat az orra előtt. Aztán miután a választott vezetők elkezdenek otthonosan mozogni birodalmukban, ahogy telik-múlik az idő, kiderül: bizony az ígéretekből ilyen vagy olyan, legtöbbször „objektív” okokból (gyakori például: nem sikerült hozzájutni az európai uniós forrásokhoz) nem lesz semmi, vagy ha igen, csak töredékrésze valósul meg a terveknek.
A romániai polgár immár harminc éve tapasztalja, hogy a mindennapi élet gyakorta sáros terepe és a politikusok által tett ígéretek közt sokszor bizony fényévnyi távolság feszül. Azt is átélheti, vajmi kevés bizalma lehet a politikusokban, akik választások lejártával nagyon sok esetben gátlástalanul érzékeltetik: nem tartoznak a közösségnek. És az is érzékelhető, a választott vezetők sokszor arcátlan módon olyan ígéreteket tesznek, amikről józan paraszti ésszel is látható: nem betarthatóak.
Az államfő például az A3-as észak-erdélyi autópálya Maroskece–Radnót-szakaszának avatóján nem kevesebbet mondott, mint azt: Románia meglepetést fog okozni, milyen gyorsan megépíti a hiányzó gyorsforgalmi utakat. Higgyük, ne higgyük? Mindenki szeretné, ha ilyen kellemes meglepetésekben lehetne része, azonban a talán túlságosan is derűlátó ígéretek mellé lehet tenni a kézzelfogható tényeket. Románia 2003-ban döntött arról, hogy megépíti a Borstól Brassóig vezető, 415 kilométeres észak-erdélyi autópályát. A pályaépítést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a kormány kivonta a közbeszerzési törvény hatálya alól, és versenytárgyalás nélkül bízta meg az amerikai Bechtel társaságot a feladat elvégzésével. 2013-ig – amikor szerződést bontott a Bechtellel – csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres szakaszt adták át. Jelenleg a pályából mindössze 98 kilométer használható. Ennek fényében az, hogy varázsütésre, gyorsan elkészülnek a hiányzó gyorsforgalmi utak, enyhén szólva is megkérdőjelezhető.
Tudvalevő, a politikus ígér, és mézesmadzagot húzogat, közben meg természetesen arra törekszik, hogy vezető pozícióját megőrizze vagy megszerezze. Hiszen ma is érvényes, amit röpke 2300 évvel ezelőtt írt le Arisztotelész: „a közügyek kezeléséből és a kormányzásból eredő előnyök miatt mindenki örökké vezető állásban akar maradni”.
Nincs ebben semmi új a nap alatt. Mindazonáltal talán annyi elvárható, hogy a kampányígéretek ne szakadjanak el túlságosan a valóságtól, hogy bár nyomokban betartható ígéreteket tartalmazzanak. Ellenkező esetben a vezetők reális koncepció és stratégia nélkül fogják irányítani a közösség dolgait. Ami pedig tovább fokozza a bizalmatlanságot és a káoszt.
Balogh Levente
A precízen, az elnökválasztás előtti utolsó napokra időzített, egy ügyfeleit átverő ingatlancég által bérelt géppel való utazással megszorongatni próbált Marcel Ciolacu számára valóban nem jött jól a leleplezés.
Makkay József
Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.
Páva Adorján
A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.
Kiss Judit
Görgetünk, bámuljuk képernyőinken hírfolyamok végtelenített, soha el nem fogyó szalagjait. Ha netán szokatlanabb időjárási mozzanat történik odakint, legtöbbször nem is az ablakon kitekintve vesszük észre.
Balogh Levente
Reméljük, az RMDSZ vezetői vannak annyira úriemberek, hogy legalább egy csokor virágot és egy doboz bonbont küldenek majd Elena Lasconinak, köszönetképpen azért, hogy a pártja kitűnő kampánytémát biztosított számukra a választások előtti hetekben.
Rostás Szabolcs
Bár a közelgő parlamenti és államfőválasztás kampányának zaja eltereli a figyelmet számos lényeges elemről, a választópolgároknak ajánlott azzal a tudattal készülniük a novemberi-decemberi szavazásra, hogy jövőre nehéz idők köszöntenek be Romániában.
Balogh Levente
Donald Trump győzelme nyomán nem oldódnak meg a világ gondjai egy csapásra, sőt gazdasági tervei miatt Európa is aggódhat, de esély nyílhat a háborús konfliktusok lezárására, magyar szempontból pedig gyökeres változás várható a jó irányba.
szóljon hozzá!