2010. június 22., 12:002010. június 22., 12:00
Nos, az innen-onnan összeszedett kvantumelméletekből leszűrtem magamnak – csak úgy házi használatra –, hogy semmi nem történik véletlenül. Magyarán, mindennek megvan a maga törvényszerűsége, amit az igen okos kvantumfizikusok akár képletekbe is fogalmazhatnak. Illetve ha kicsit Star Trek-esítjük a „nincsenek véletlenek” elvet, akkor kijelenthetjük, mint a híres sci-fi nagyeszű kvantumfizikusa: „az univerzum kompenzálja önmagát”.
Ez emberi nyelvre lefordítva sacc per kábé annyit jelent, hogy ha a világ egyik részén árvíz van, a másik részén valahol szárazság van, mert így egyenlítődnek ki a dolgok. Illetve ha valami itt eltűnik, akkor arra mérget vehetünk, hogy amott valahol felbukkan. S akkor most figyeljenek, milyen érdekes kvantumjelenségek zajlanak egészen hétköznapi, családi szinteken is. A minap felhívott a fiam telefonon és elmesélte, hogy elhagyta a mobiltelefonját Bukarest belvárosában egy olyan parkolóban, ahol éjjel-nappal minimum tíz gyanús kinézetű stréber kölyök lebzsel, azt figyelve, hogy ki mit hagy el, mit hagy nyitva, mit húz ki a zsebéből, illetve kitől mit lehetne lenyúlni. Igen ám, de a telefon megkerült, mert „véletlenül” a barátnőjének éppen akkor lemerült a telefonja, nem tudta megcsengetni, így amikor végső elkeseredésében visszament a parkolóba, ugyanott találta a telefont, ahol hagyta: az autó tetején.
Érdekes módon ugyanazon a napon, jó apám talált egy elhagyott telefont az egyik gyergyószentmiklósi benzinkútnál és néhány órára, ahogy a fiammal beszéltem, hozta is a telefont, hogy ezt most hogyan lehetne visszajuttatni a gazdájának. Mondtam a tatinak, egyet se búsuljon, mert a kvantumfizika megoldja a problémát: ha a gazdának hiányzik, keresni fogja, mi majd szépen visszaadjuk. És pontosan úgy lett. Kvantumosítva a történteket: Bukarestben a családom egyik tagja, igen könnyen szerzett vissza egy gondatlanul elhagyott telefont, tehát a családom tartozott az „univerzumnak” egy telefon-visszaadással. Ami néhány órán belül meg is történt azáltal, hogy tati visszaadott egy „véletlenül” elveszített telefont. Ami túl hiányt képezett, az itt kiegyenlítődött. Hát nem érdekes ez a házi kvantumelmélet?...
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.