Balogh Levente
2024. december 31., 09:282024. december 31., 09:28
2024. december 31., 09:432024. december 31., 09:43
Van abban valami szimbolikus, hogy a román külügy éppen akkor ad ki rosszalló nyilatkozatot egy, a Trianon előtti Magyarországot ábrázoló atlasz miatt, amikor hathatós magyar közreműködéssel gyakorlatilag eltűnik a két ország közötti trianoni határ.
Persze egy rosszalló hangvételű külügyi közlemény, amelyet amiatt adtak ki, mert a magyar NATO-nagykövet egy olyan atlaszt ajándékozott kollégáinak, amelyben a történelmi Magyarország térképe is látható, még nem teljesen a világ vége, de azért kijózanító lépés mindazok számára, akik akár az ilyen gesztusok terén is visszafogottságot vártak Bukarest részéről annak elismeréseként, hogy a magyar kormány az EU soros elnökeként mindent megtett annak érdekében, hogy az ódzkodó uniós tagállamok letegyenek a schengeni bővítéssel szembeni vétóról, és végül sikerrel járt.
Bár kérdéses, hogy a román külügy reakciója – amelyet azt követően tettek közzé, hogy felállt az új, már az RMDSZ-es minisztereket is soraiban tudó kormány – a jövő évre és a közeljövőre várható viszonyt és román hozzáállást is megalapozza és előrevetíti, azért mindenképpen tanulságos.
Persze közhely, hogy a hála nem politikai kategória, és ha az ilyen megnyilvánulások mellett annak is szemtanúi leszünk, hogy a schengeni csatlakozás kapcsán Orbán Viktornak személyesen is lekötelezett Marcel Ciolacu vezette bukaresti kabinet amúgy mindent megtesz a minél szorosabb és gyümölcsözőbb magyar-román együttműködés, a történelmi sérelmek rendezése és az Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban élő őshonos magyar közösség helyzetének javítása, nyelvi és oktatási jogainak biztosítása és bővítése érdekében, akkor a román külügy lépése akár pillanatnyi botlásnak is tekinthető.
Mindazonáltal
Ez ugyanis azt jelzi, hogy a régi beidegződések még tökéletesen működnek, és a kormány színezetétől és összetételétől függetlenül az apparátus még mindig Budapestben és a nem létező magyar revizionizmus fantomjában látja az ország legfőbb ellenségét.
Mindezzel ismét csak arról tettek tanúbizonyságot, hogy a Magyarországgal szemben két ízben is elért példátlan győzelem – Erdély és Kelet-Magyarország területeinek 1920-ban, majd 1947-ben is nemzetközi jóváhagyással szentesített megszerzése – ellenére a román kollektív tudatalattiban továbbra is működik a magyarokkal szembeni frusztráció, a bizonytalanság, az attól való félelem, hogy a jelenleg román fennhatóság alá tartozó korábbi magyar területek egyszer ismét Budapest fennhatósága alá kerülhetnek.
– lásd az úgynevezett dákoromán kontinuitáselmélet sulykolását, amely olyan abszurd helyzetekhez vezet, hogy a román történelmi térképeken következetesen kerülik Magyarország 1920 előtti valós határainak feltüntetését.
Éppen ezért szisszennek fel minden egyes alkalommal, amikor szembesülnek azzal, hogy a román mitológiával szemben a nyilvánosság elé – sőt ami a saját szempontjukból még rosszabb, a nemzetközi közvélemény elé – tárulnak a valós tények, amelyeket akár egy egyszerű történelmi atlasz is megtestesíthet.
Persze a mindig érvényes frusztrációk mellett pillanatnyi, rövid távú célok is felfedezhetőek a gesztus mögött.
Most talán abban reménykednek, hogy a műfelháborodással, a kizárólag egyes román körök delíriumos vízióiban létező magyar revizionizmus ismételt belengetésével legalább kis mértékben elterelhetik a figyelmet az előző kormányok kampányosztogatásai nyomán elszállt költségvetési hiány miatt szükségessé vált megszorításokról, amelyeket az ország minden polgára nyögni fog, a több adót fizető vállalkozóktól az emeléstől eleső nyugdíjasokon és az utazási kedvezmények jó részétől megfosztott diákokon át mindazokig, akik többet fizetnek majd a termékekért és a szolgáltatásokért az árakba beépítendő adóemelések miatt.
Na meg a botrányos államfőválasztásról, hiszen
ahol a politikai osztály áldásos tevékenységének köszönhetően annyira megerősödött a szélsőjobboldal, hogy lassan kormányképes többséghez elegendő támogatottságra tesz szert.
(Mindez akkor is igaz, ha ezzel legalább időlegesen sikerült elkerülni, hogy egy szélsőséges, magyargyűlölő összeesküvéselmélet-hívő legyen az ország elnöke).
Persze felmerülhet, hogy az ilyen jellegű diplomáciai csörték elkerülhetőek lennének, ha a magyar illetékesek térképek és atlaszok helyett mondjuk pálinkát és téliszalámit osztogatnának.
Csakhogy amennyiben minden érintett fél jóhiszeműen áll a kérdéshez, akkor egy, a valós történelmi tényeket rögzítő, ráadásul határozottan nem revizionista, hanem egészen más kontextusban megjelenő térképnek nem szabadna sem valós, sem műfelháborodáshoz vezetnie.
A román külügy rosszallóan jegyezte meg, hogy álláspontja szerint a vitás történelmi kérdéseket a történészekre kellene hagyni – éppen ezért nem értjük, hogy ha így gondolja, miért nem cselekedett ennek szellemében. Úgyhogy ezúton ajánlanánk a bukaresti külügyi tárca illetékeseinek figyelmébe, hogy ha már úgyis új, az együttműködés terén számos lehetőséggel kecsegtető év következik, és új kormány lépett hivatalba,
Annak érdekében, hogy ne csak a frusztráció legyen határtalan, hanem az országhatárok legalább részleges megszűnése után a mentális határok is eltűnhessenek a magyarok és a románok között.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!