2012. augusztus 17., 10:212012. augusztus 17., 10:21
Pedig nem. Akkor javítsam ki harmadik személyre? Kézenfekvő volna, mégsem teszem, mert hátha olyanok is magukra veszik a matematikai alapműveletek feladatát, akiknek ez egyáltalán nem tisztje. S hátha nagy buzgalmukban átlépnek a magasabb matézis szféráiba, s az egyik oldalon hatványozni kezdenek, a másikon gyököt vonnak.
Maradjunk hát az egyes számnál, mert annak van egy olyan előnye, hogy ha a valóságban nem is nagyon, de az igehasználat sugallata szerint minket, mezei számadatokat is számba vesznek, megszámolnak, ne adj’ isten, még számítanak is ránk a közügyek terén. De elég a meddő álmodozásból, vissza a számok hűvös világába. (Ami persze egyáltalán nem hűvös, hogy is volna ebben a sivatagi hőségben?!) Szóval nem értem, hogy mit nem értenek. Hogy miért olyan nehéz néhány összeadást és kivonást elvégezni?
Hogy a nagy csinnadrattával – és az immár szokásjoggá vált fenyegetőzéssel – megrendezett népszámlás eredményei miért olyan szigorúan titkosak? És miért is kellett nekem azért aggódnom, hogy ha netán éjjel ér hozzánk a recenzor, nem halljuk meg a csengőt, reggel meg arra ébredünk, hogy a fejünk már a homokkal teli kosárban hever. Merthogy ez járt (volna), ha ellenállunk a számlálásnak. És most tessék. S hogy sok listán ott vannak a rég elhunytak?! Épp százhetven éve írt regényt Gogol ebben a témában, aki tehát kitalálta, aljas plagizátor, fújj, fújj, le vele! Bár nem old meg semmit.
De javasolnék egy aránylag egyszerű módszert, gyerekek is játsszák az óvodában: álljunk szépen sorba, fogjuk meg egymás kezét, és kezdjünk számolni, az utolsó pedig fennhangon rikoltsa a végeredményt. Tudok komplikáltabb játékokat is, olyat, amit annak idején játszottunk: a hajó súlyából, sebességéből, esetleg színéből megpróbáltuk kiszámítani hány éves a kapitány. Csak félő, hogy addig számolgatnánk, amíg kiderülne, hogy nincs is kapitány, csak úgy magától megy erre-arra a hajó. Ebből az álomból viszont a kalózkapitány rekedt hahotázása rázna fel, és akkor már egyáltalán nem volna érdekes, hány éves is őkelme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok