2010. szeptember 16., 11:082010. szeptember 16., 11:08
Ez a legenda az első száraz nyár során szertefoszlott, amikor tükörrel vezettük be a napsugarakat a kút mélyébe, hogy megnézzük, hol áll a vízszint. Bár ekkor sem azon csodálkoztam, hogy nem láttam boszorkányt, hanem rájöttem, nincs is olyan hosszú bot, ami felérne a kút pereméig. A mai napig mély titok övezi azt a szólást, miszerint ha nem tudsz mit kezdeni valamivel vagy valakivel, akkor azt kérdezed: mit csináljak, tegyem füstre?
Ezen sokszor elgondolkodom, s bár van egy halovány sejtésem, hogy a szalonnával és a füstölővel lehet kapcsolatban, mégsem véltem ezt soha a megfelelő megoldásnak. A mesék intrói és a végük is igen elgondolkodtatóak voltak számomra, egyszerűen nem értettem, a kurta farkú malac (ami szerintem csak göndör) miért kell, hogy kerekerdőben lakjon, és hol kapott üveghegyeket, amit még meg is mászott, ki tudja, miért. És a vége, hát, azt a borpazarlást, ami Hencidától Bonchidáig folyt, egyszerűen érthetetlennek tartottam, nem beszélve arról, hogy miért kell folyton a mulandóságot emlegetni, ha egyszer Happy End a vége. Bezzeg, azon sosem gondolkodtam el, Piroska és a nagymama hogy kaptak levegőt a farkas hasában, aki ráadásul egy gyomorműtétet is túlélt. A legelgondolkodtatóbb számomra mégis a gálickő volt. Elképesztő elméleteket gyártottam, hogyan tudnám én megszerezni ezt a kincset, ami nagymamámnak sose sikerült römizés közben (mikor nem ment a játék, mindig emlegette: na, ebből sem lesz gálickő), majd elképzeltem, milyen emberfeletti varázserővel leszek megáldva, ha birtokomban lesz a drágakő.
A későbbiekben egyre több képtelen szófordulatot hallottam, és használtam is, s már meg sem próbáltam értelmezni őket. Nem úgy, mint az a temesvári aszszisztensnő, akinek a borzalmas cselekedetéről szólnak a hírek. Az illető ugyanis annyira megelégelte egy újszülött csecsemő sírását, hogy ragtapasszal szorította hozzá a cumit a kicsi szájához. Ezentúl óvakodom majd, ha valaki azt mondja, ha sokat nyüzsögsz, hozzákötlek az asztal lábához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok