VEZÉRCIKK – Háromszéki önkormányzati vezetők vetették fel az idei tusnádfürdői szabadegyetemen, hogy az anyaországnak virtuális magyar rakétapajzzsal kellene óvnia a Székelyföldet, pontosabban őket, mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk a román hatóságok részéről.
2014. július 28., 19:422014. július 28., 19:42
Csak találgatni lehet, mely hatóságokra céloztak a kérdésükkel Orbán Viktorhoz forduló elöljárók. Talán a titkosszolgálatnak a térségben kifejtett fokozott jelenlétére, amelynek kapcsán a román hírszerzés főnöke éppen hétfőn ismerte el, hogy az autonómia megvalósításának megakadályozását célozza. Vagy éppenséggel a korrupcióellenes ügyészségre, amely egyre több erdélyi magyar politikust vett célkeresztjébe.
A miniszterelnök szerint inkább olyan vaskupoláról lehetne beszélni, amelyre ha valaki ránéz, azt látja, nem érdemes lyuggatni, és vastagsága az anyaország gazdasági helyzetének javulásával nőhet. Nem véletlen, hogy a kormányfő a gazdaságot említette. Miközben az anyaországi nemzeti erők 1989 óta egyre hangsúlyosabb nemzetpolitikát képviselnek, az elmúlt huszonöt év nagy hiányossága, hogy Budapest nem tekintett egységes gazdasági térként a Kárpát-medencére.
Bár a státustörvény, a könnyített honosítás vagy a külhoni magyarok iránti felelősségvállalást rögzítő alkotmány révén az Orbán-kormányok jelentősen kitágították a nemzetpolitika kereteit, továbbra is várat magára az elcsatolt nemzetrészek gazdasági „visszafoglalása”. A magyar cégek többsége sajnos nem látta be, mekkora lehetőségekkel – és persze nyereséggel – kecsegtet olyan régiókban befektetni, ahol elenyészőek a nyelvi korlátok. Miközben a Székelyföld jelentős idegenforgalmi potenciállal bír, például Kovászna megyében Magyarország mindössze a 8. helyet foglalja el a gazdasági jelenlét tekintetében.
Örvendetes, hogy az elmúlt évben öszszesen 21 milliárd forintot fordított az anyaország határon túli célokra, Magyarország gazdasági megizmosodásához viszont alapvetően az járulna hozzá, ha a nemzetpolitikán belül erőteljesebbé válna a gazdaságpolitika. Ennek jelei már mutatkoznak a nemzetpolitikai államtitkárság és a külgazdaságot előtérbe helyező külügyminisztérium keretében, így reménykedhetünk egyfajta gazdasági vaskupola kiépülésében.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!