2012. december 14., 12:022012. december 14., 12:02
Nehezen hihető az az érv, hogy azért ragaszkodik koalíciós partnere, a PNL ellenkezése dacára is az RMDSZ-szel való együttműködéshez, hogy bebizonyítsa: az USL nem kisebbségellenes, és végre szeretne társadalmi békét teremteni. E gesztus – amellett, hogy Ponta talán így próbál némi ellensúlyt teremteni a PNL-vel szemben – inkább a külföldnek szól. Az EU-nak, illetve Washingtonnak, amelyek szemében az USL és Ponta nem a legszalonképesebbek. Hiszen májusban épp egy magyarellenes lépés, a MOGYE magyar karainak megtorpedózása nyomán jutottak kormányra, majd következett a Băsescu leváltása érdekében elkövetett nyári ámokfutás. Ha viszont most az RMDSZ-t – amely ráadásul néppárti – sikerülne rábeszélni, hogy az USL mellé álljon, akkor a külföld felé máris lehetne lobogtatni, hogy lám, demokratikus elkötelezettségünk szilárd és töretlen.
Az RMDSZ-es tulipán arra kell hát, hogy fügefalevél helyett ezt tartsa maga elé az USL. Ponta pontosan tudja, mit gondolnak a kormányról Nyugaton, hiszen kormányfőként ő hallgatta végig a kemény bírálatokat, ezért üti a vasat. Az RMDSZ vezetőinek ennek tudatában kell dönteniük.
A fő kérdés: mit nyerhet a romániai magyar közösség, ha kormányra lépnek? Hiszen szerepük amolyan szépségflastrom szintjére korlátozódik, valódi súlyuk az erőviszonyok miatt alig lenne. A saját káderek kormánytisztséghez juttatása, a szervezet forrásigényeinek fedezése, vagy az, hogy a kormányszereplés mindig jobb a párt mögött álló oligarchák üzletei számára, még nem elégséges érv a kormányra lépésre. Ennél több lenne szükséges a romániai magyarok számára, hogy parlamenti képviseletük kormányszerepléssel vagy akár külső támogatással legitimáljon egy világszerte antidemokratikusként elkönyvelt pártszövetséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok