Pataky István
2022. november 24., 09:122022. november 24., 09:12
A schengeni csatlakozás kapcsán Romániával egyszerre jött szembe az európai valóság és az elhibázott diplomácia eredménye. Kizárni még nem lehet, hogy a december eleji uniós belügyminiszteri tanácskozáson zöld jelzést kap a román tagság, de Ausztriának az ellenzők körébe való belépése nem sok jót ígér.
A bécsi belpolitika középpontjában érthető módon a migráció áll. Az országot évek óta drámai módon érinti az illegális bevándorlás, az osztrákok az eddiginél hatékonyabb megoldást várnak a bécsi kormánytól, amely jobb híján külső szereplőkre igyekszik hárítani a felelősségét. Így kerül a képbe Románia, némi hamis érveléssel. Mi köze ugyanis a szabad közlekedést biztosító övezeten kívüli Romániának ahhoz, hogy nem működik a schengeni határvédelem egy része? Éppenséggel Románia déli határa az, ahol a legkevésbé észlelhető migrációs nyomás, az országot elkerülik a fő bevándorlói útvonalak, a román határvédelem pedig összességében jól végzi a feladatát. A tények relatív dolgok, ha belpolitikai játszmákról van szó. Románia a bécsi csaták járulékos áldozatának tűnik.
Mások az érvek ugyan, de hasonló a helyzet Hollandia és Svédország esetében is. Kelet-európai államokat megvádolni demokráciadeficittel hálás feladat, az észak-európai felsőbbrendűségi érzés csúcsra járatásánál kevés jobb célpont van, mint az utcai kéregetőkkel azonosított Románia. Hogy a holland állásponton mennyit változtat az igazságüggyel foglalkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) megszüntetésére tett európai bizottsági javaslat? Valószínűleg semmit.
Hollandiát annyira érdekli a romániai igazságszolgáltatás, mint a nemzeti kisebbségek jogai: semennyire. Tegyük itt hozzá gyorsan: egyik kérdés sem a törvényes háttéren múlik, hanem a gyakorlaton. CVM ide vagy oda, ha egy román bíró nem szívleli a magyarokat, akkor gond nélkül dönt részrehajlóan kárpótlási vagy kisebbségi jogi kérdéseket érintő perekben. Normális eljárás-e egy demokráciában, hogy minisztériumok különböző indokokkal perelik azokat, akik törvényesen kaptak vissza erdőterületeket a restitúció nyomán? Vajon mit üzen egy erdélyi magyarnak a román legfelsőbb bíróság döntése, amellyel eltörölte a diszkriminációellenes tanács Klaus Iohannis államfőre kirótt ötezer lejes bírságát az elnök „jó napot kívánok, PSD” kezdetű magyarellenes gyűlöletbeszéde miatt?
Ne legyenek illúzióink: Románia schengeni tagságának esetleges elutasítása nem az ország működőképességének, hanem egyes uniós országok belpolitikai érdekeinek függvénye. Felelőssége van ugyanakkor a bukaresti diplomáciának is. Az érdekérvényesítéshez ma már nagyon kevés a bólogatás, az állandó megfelelési kényszer, a szolgálatkészség az erősebbeknek vélt államok irányába. A román külügy simulékony taktikája most óriási kudarcot vallhat. Részükről maradhat az elégedettség, hogy legalább Orbán Viktornak „jól megmondták”. A térség geopolitikáját és Románia területi integritását veszélyeztető „sálügyben” Bukarest a sarkára állt. Schengen ügyében marad a fohász: Doamne ajută! (Isten segíts!).
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1 hozzászólás