Az ember a barátait megválogathatja, a családtagjait azonban nem – a közismert mondás kísértetiesen illik Traian Băsescura, aki a napokban többször is magyarázkodni kényszerült öccse miatt.
2014. június 22., 19:592014. június 22., 19:59
Mircea Băsescu csúnya megvesztegetési és zsarolási ügye roppant kényes helyzetbe sodorta az államfőt, aki 2004-ben kezdődött elnöki pályafutása legfőbb vívmányának éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtését tartja. Ezt a nimbuszt azonban alaposan megtépázhatja fivére „szédelgése\", akiről a korrupcióellenes ügyészség azt állítja, hogy kenőpénzt fogadott el egy köztörvényes bűnözőtől annak fejében, hogy közbenjár annak felmentéséért.
És itt álljunk is meg egy szóra. Felfoghatatlan, mi járhatott a kisebbik Băsescu fejében, amikor évekkel ezelőtt összeszűrte a levet a craiovai alvilág illusztris tagjaként ismert Sandu Anghellel. Ráadásul olyan körülmények között, hogy saját bevallása szerint maga az államfő is figyelmeztette – vélhetően elsősorban a titkosszolgálatoktól származó információi alapján –, miszerint rossz társaságba keveredett.
Ne feledjük azonban, hogy ugyanezzel a roma klánvezérrel az államfő is mutatkozott már, felesége pedig aranypénzt kapott ajándékba tőle. Mindez 2009-ben, az államfőválasztás előtt történt, így nem zárható ki, hogy a kampányban a második mandátumára pályázó Băsescu sem válogatta meg, kivel találkozik, sőt a cigányokról megfogalmazott sarkos kijelentései ismeretében azt remélte, jó pontokat szerez a közösség tagjai körében, ha felkeresi őket.
Politikai ellenfelei persze megpróbálják felhasználni az elnök ellen a korrupciós ügyet, mint ahogy előző „családi botrányát\", idősebbbik lánya telekvásárlását is igyekeztek kampánycélokra használni. Mircea Băsescu feltételezett bűncselekményein túlmenően a kiterjedt ügyészségi nyomozás remélhetőleg arról is pontos képet ad majd, hogy játszott-e valamilyen szerepet a történetben az államfő, vagy egyszerűen járulékos áldozatként kell pironkodnia a testvére hibája miatt.
Ha „csupán\" az utóbbi eset áll fenn, akkor a lemondását követelni nem több politikai hiénára utaló magatartásnál. Annak a kormányfőnek az esetében különösen, akinél a visszalépés teljesen indokolt lett volna, amikor rábizonyították a plágium vétkét. Rá, és nem valamely családtagjára.
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
szóljon hozzá!