Rostás Szabolcs
2022. március 15., 08:512022. március 15., 08:51
2022. március 15., 08:562022. március 15., 08:56
Amellett, hogy szociológusok számára kiváló alapanyagot szolgáltat szokásaink mélyreható elemzésére, az elmúlt időszakban Romániában is végigsöprő pánikvásárlási hullám mindennél jobban rávilágít arra, hová jutott napjaink információs társadalma. Oda, ahol a part szakad.
Emberek tömegei (voltak) képesek megrohamozni gyógyszertárakat, üzemanyagtöltő állomásokat, valutaváltó irodákat, bankokat, bevásárlóközpontokat az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború mentén szárnyra kapó hírek alapján. Ami végeredményben bizonyos pontig érthető, hiszen mégiscsak olyan fegyveres konfliktusról van szó, amelyre Európában évtizedek óta nem volt példa (még úgy is, hogy nem kell visszamenni a második világégésig, itt volt nekünk utóbb a balkáni háború is), és amelynek negatív kihatásai alól szinte senki nem mentesül a földkerekségen. Ám az a hisztéria, mint ami most lett úrrá az embereken, egyszerre aggasztó és megdöbbentő. Nagy vonalakban pedig napjaink társadalmának hírfogyasztási szokásaiban keresendő, ami már a koronavírus-járvány idején markánsan éreztette hatását.
A jelenség bizonyára mindenkinek ismerős: nem törődünk lexikális vagy tapasztalati úton megszerzett tudásunkkal, a szakemberek, hozzáértők, a kormány, a hatóságok véleményével, ajánlásaival, útmutatásaival, hiszen ott van nekünk az internetes közösségi hálózat, de mindenekelőtt a Facebook, ahol mindenre megtalálható a megfelelő válasz, de leginkább csak ott orvosolják a problémáinkat.
Alig robbant be 2020-ban a pandémia, de a „fészbúk népe” már meggyőződéssel állította, hogy nagy fenét a denevérek miatt terjed a vírus, hiszen laboratóriumból eresztették ránk a kínaiak. Hiába kutatott utána a sajtó, cáfolták a kórházak, orvosok, a Facebookról tudjuk azt is, hogy 3000–4000 ezer lejeket fizettek a fertőzéssel összefüggésben elhunytak családtagjainak, ha aláírásukkal megerősítik, hogy hozzátartozójuk koronavírusos volt. (Jellemző, hogy a futótűzként terjedő pletykát nyíltan, névvel soha senki nem vállalta).
És ugye jól emlékszünk arra is, miként ostromolták meg a vásárlók az üzleteket a vesztegzár bejelentése előtt (többnyire konzervért, élesztőért, vécépapírért), holott a hatóságok, a bevásárlóközpontok illetékesei nem győzték hajtogatni, hogy a leállás ellenére sem lesznek gondok az ellátással. Utólag beigazolódott, hogy nem is lett, ám ez egyáltalán nem számít ma már: felvásároljuk a jódtablettát, pedig figyelmeztet az endokrinológus, hogy megelőzésként nem szabad szedni, nekifogunk eurót, benzint, olajat venni, mert azt olvassuk a Facebookon, hogy hamarosan megfizethetetlen lesz, ami máris azt a hatást váltja ki, hogy a megugrott kereslet hatására a kereskedők felsrófolják az árat, árfolyamot. És utólag most is belátjuk, semmi értelme nem volt órákig sorba állni a kutaknál, átváltani a megtakarított pénzt euróra, dollárra, hiszen visszaugrott ár és árfolyam, és még veszítettünk is a pánikon, de attól még a közösségi média marad a mindentudó.
Persze nem varrhatunk mindent a Facebook nyakába. Nem véletlen, hogy alaposan megcsappant az embereknek a hatóságokba, a kormányba, az állami intézményekbe vetett bizalma a járvány idején foganatosított kapkodó, egymásnak ellentmondó intézkedések miatt. Vagy ne is menjünk olyan messzire: a múlt héten a román egészségügyi, illetve a belügyminiszternek ugyanazon a napon sikerült homlokegyenest eltérő információval előrukkolnia az országba történő beutazási feltételekkel kapcsolatban, ami bizony tízezrek életét keserítette meg.
A közösségi oldalakon terjedő álhírek és az inkoherens kormányzati kommunikáció elegye a most tapasztalt teljes zűrzavar. Éppen ezért ideje lenne megtanulni végre, miként tegyünk különbséget valós és álhír, félretájékoztatás és hiteles forrás között. Különösen érvényes ez a mostani háborús időszakra, amikor a szemben álló felek által tudatosan alkalmazott dezinformációs hadjárat hozzánk is begyűrűzik, és képes nagyban befolyásolni az életünket. Sőt, adott esetben épp az életünk múlhat rajta...
Balogh Levente
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Páva Adorján
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Gazda Árpád
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Balogh Levente
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
szóljon hozzá!