2009. február 27., 10:082009. február 27., 10:08
Emlékezetes, hogy amikor a budapesti önkormányzat megvásárolta a világ leghosszabb villamosait, azok először azzal hívták fel magukra a figyelmet, hogy guruló párolóedényként működtek, az elöljárók bölcs előrelátásának köszönhetően ugyanis kihagyták belőlük a klímaberendezést. Ezek után az ajtónyitóelektronika hibásodott meg a szerelvényekben, ezért aztán már vadonatúj állapotban felújításra szorultak. Nos, ha már Nagyvárad a múlt század fordulóján is csupán Budapestet tekintette etalonnak, akkor a Körös-parti város elöljárói úgy gondolták, most sem lehet alább adni. Ezért aztán hangulatjavító intézkedésként tíz vadonatúj szerelvényt vásároltak a gyártótól. A Siemens-átok azonban azonnal fogott, a presztízsberuházást ugyanis a polgárok nem díjazták, és a tavalyi önkormányzati választásokon voltak szívesek a népszerűségét villamosvásárlással növelni kívánó előző garnitúrát ülepen billenteni. Az új vezetés pedig most úgy bánik az ölébe hullt villamosokkal, mintha törékeny, mívesen megmunkált kristályból készültek volna. Babusgatja, pátyolgatja őket, egyszerre nem is engedi ki őket a városba, nehogy bajuk essen, sőt este hat után már egyáltalán nem hagyhatják el a remízt, nehogy egy sötét utcában kétes egyének kárt tegyenek bennük. Az utóbbi hetek havazásai miatt pedig teljes moratóriumot hirdettek: az új szerelvények mindaddig nem közlekednek, amíg a hó el nem olvad, nehogy a hóbuckák és jégdarabok kárt tegyenek bennük. Az igyekezet díjazandó – de azért valahogy mégiscsak meg kéne oldani, hogy az adófizetők, akiknek a pénzéből vásárolták őket, legalább hetente néhányszor láthassák a szerelvényeket. Például naponta két órára megnyithatnák a remízt, hogy a polgárok – jelképes belépti díj fejében – megcsodálhassák a villamosokat, és meggyőződhessenek róla, hogy jó egészségben vannak, és gondos kezek rendszeresen olajozzák őket. Sőt az ötletet tovább lehet fejleszteni: meg lehetne nyitni a világ első olyan közlekedési múzeumát, amelynek az a különlegessége, hogy vadonatúj járműveket csodálhatnak meg a látogatók. Az oda vezető úton pedig garantáltan jégálló konflisok szállíthatnák a turistákat.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.