2012. szeptember 05., 09:362012. szeptember 05., 09:36
A közelgő iskolakezdés miatt most újra a katasztrofális helyzetben lévő oktatási rendszer van terítéken. A tanévnyitás előtt mindenki kapkod, kilincsel, nem tudja, hogyan is csinálja. A szervezésben részt vevők egymásra mutogatnak, miközben a szülők idegtépő harcot vívnak azért, hogy gyermeküknek a lehető legjobb legyen.
Aztán a tanév végén megjönnek az eredmények, a számok pedig önmagukért beszélnek. Azonnal kezdetét veszi a bűnbakok keresése: az aktuális politikai hatalom a hibás, mert nem volt hajlandó folytatni az elődök által elindított reformot, és játék közben változatott a szabályokon; az előző kormány a hibás, mert meggondolatlan intézkedéseket foganatosított; az önkormányzat a hibás, mert képtelen volt megfelelő körülményeket biztosítani az iskolákban; a tanár a hibás, mert nem ért a gyerekekhez és ahhoz, amit tanít; a diák a hibás, mert csak a közösségi portálok érdeklik.
Az a legszomorúbb, hogy ez mind-mind igaz. A politikusok már régen bebizonyították, számukra a tanügy csak egy frontvonal a sok közül; az önkormányzatok több helyen még ma sem képesek arra, hogy önerőből bevezessék a vizet az iskolaépületbe; a jó pedagógusok vagy az annak valók túlnyomó többsége az éhbérrel „kecsegtető” oktatási rendszernek hátat fordítva, kényszerpályán keresi meg a mindennapi betevőt; a diákoknak pedig ebben a káoszban jobb dolguk is van annál, minthogy – mentorok és példaképek hiányában – tanulásra adják a fejüket.
Biztos van mindenre megoldás, ám amíg az illetékesek észhez térnek, a legfontosabb, hogy az állandó bűnbakkeresés helyett először is a saját házunk táján nézzünk szét. Ugyanis ahogy nő a külső zűrzavar, úgy sokszorozódik meg a család felelőssége, és ha a gyerek ilyen körülmények között is megkapja otthon azt az odafigyelést, ami nélkülözhetetlen, szinte biztos, hogy – a tanügyünkkel ellentétben – nem a bukottak listájára kerül.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.