2012. október 29., 09:142012. október 29., 09:14
A helyi repülőtér honlapja szerint naponta húsznál több légi utasszállító húz el felettünk kelet-nyugati irányban vagy fordítva. A közelmúltbeli fejlesztések arra mutatnak, hogy a jövőben még több és nagyobb méretű kerozinfaló gépmadár lesz a kincses város légikikötőjének vendége.
Akarva-akaratlanul felvetődik a közlekedésbiztonság kérdése. Valaki nekem ezt így fejezte ki: „Nem felszállni nehéz, hanem a gépet biztonságosan letenni a földre!” Mert mi történne, ha Kolozsvár felett... Csak semmi pánik! Nem arról van most szó, hogy valami őrült kamikaze majd belevezet egy charterjáratot a Szent Mihály-templom tornyába vagy a fellegvári Belvedere Hotel épületébe.
Hanem arra a lehetséges veszélyre figyelmeztetek, amelyet egy landolás közben Kolozsvár központja felett leszállni készülő, túl alacsonyan közlekedő gépen fellépő, súlyos technikai hiba okozhat. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) ugyanis előírja, hogy esettől függően legalább 300 vagy 600 méter magasan kell repülni beépített terület felett. Bár kicsi az esélye, de egy előre nem látható, sajnálatos esemény teljes bizonyossággal nem zárható ki. Jó esetben a pilóta képes csodát tenni, hogy lezuhanó szerkentyűje ne a nagyváros zsúfolt utcáin csináljon fasírtot a tehetetlen járókelőkből, a felrobbanó járművekben ülő autósokból és a katasztrófafilm-szereplővé előlépő utasokból. Csakhogy nem minden pilóta olyan hős, mint az a kapitány, aki három éve New York felett meghibásodott repülőjét letette a Hudson-folyóra, és így mindenkit megmentett. Idén júniusban a nigériai Lagos milliónyi lakosa közé esett le egy gép kettős motorleállás miatt, szomorú következményekkel.
Szerencsé(nk)re lenne egyszerű megoldás, hogy biztosan megelőzzük az ilyen tömeggyilkolós jelenetet. Mi lenne, ha a repülőgép-társaságoknak nyugatról érkező gépei egy kis kanyarral kikerülnék a sűrűn lakott megyeszékhely légterét? Vagy inkább Kolozsvár levegőben felfüggesztett, délibábos repülőgép-körgyűrűjére várnak? Szálljanak hát le a rózsaszínű fellegekből. De ne a mi fejünkre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok