2010. november 23., 11:162010. november 23., 11:16
Igazság szerint ugyanis az ország még valóban nem érett meg arra, hogy hatékonyan felügyelje és biztosítsa az Európai Unió külső, keleti határait, és több alkalommal bebizonyosodott: nem elég csak átültetni a nemzeti jogba a schengeni joganyagot, hanem maradéktalanul alkalmazni is kell az ún. schengeni acquist, és meg kell felelni az uniós bel- és igazságügyi együttműködés feltételeinek.
Márpedig elég megtekinteni a kiváló fiatal partiumi rendező, Marian Crişan Locarnóban többszörösen díjazott Morgenjét, hogy megtudjuk: csak az a menekült nem képes átjutni Románia nyugati határvidékén, aki nem tudja megfizetni az embercsempészt, afelől pedig a napisajtót követve győződhetünk meg, hogy a határőrség korrumpálhatósága minden képzeletet felülmúl. Ne legyenek illúzióink: a nyugat-európai hatalmak illetékesei előtt sem maradhat titok, hogy például a nagylaki határőrök néhány száz euróért személyi igazolvánnyal nem rendelkező polgárt, de akár körözött bűnözőt is kiengednek az országból, hozzájárulva a román állampolgárok külföldi bűnelkövetési statisztikájának emeléséhez.
Végeredményben a kis halak megvesztegethetősége nem meglepő, ha tudjuk, milyen mértékben burjánzott el a korrupció a felsőbb szinteken. Mindennél beszédesebb, amikor egy megyei rendőrfőkapitány nyilvánosan védelmébe vesz egy alvilági figurát, és kijelenti: nem bűnöző az, aki uzsorakamatot szed, ráadásul ugyanennek a parancsnoknak a tervezett menesztése ellen beosztottjai testületileg tiltakoznak. A hazai rendvédelmi szervek kötelékében uralkodó állapotokról, a rend és a törvény őrzésére, szavatolására hivatottak és a bűnözők közötti összefonódásról árulkodik, hogy a gazdasági-pénzügyi oligarchák immár odáig merészkednek, hogy – kapaszkodjunk meg! – a belügyminisztérium épületében vesztegetik meg a tárca államtitkárát. Nem véletlen, hogy az államfő erélyesen követeli a belügyminisztérium és a hatáskörébe tartozó állomány átszervezését, enélkül ugyanis nemhogy a franciákat, de saját magunkat sem leszünk képesek meggyőzni a schengeni felkészültségről.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.