2012. július 20., 10:022012. július 20., 10:02
Csak az a baj, hogy valahova Ukrajna és Fehéroroszország közé. Az Európai Bizottság igazságügyi országjelentése, amelyben megkérdőjelezi a kormány jogállamiság iránti elkötelezettségét, illetve az, hogy Barroso EB-elnök kijelentette: megingott a Romániába vetett uniós bizalom, óriási pofon a Ponta-kormány számára, hiszen egyértelműen jelzi: a cselekedeteit övező demokratikus retorikai máz ellenére durván megsértette az EU demokratikus alapelveit.
Bárhogy is próbálja a kormányoldal újabb retorikai csűrés-csavarással kisütni, hogy az EB valójában az elmúlt öt évről mondott ítéletet, ha explicite megfogalmazták, hogy a korrupcióellenes küzdelem terén sikerült biztató eredményeket elérni, és bár a reform nem teljes, az utóbbi három hét fejleményei azok, amelyek még az eddigi reformokat és sikereket is veszélybe sodorták. Az egészben az a legfélelmetesebb, hogy a kormányoldal a jelek szerint még mindig nem fogja fel, milyen veszélyes játékot folytat.
Miközben Ponta kormányfő fogadkozott, hogy betartja az EB ajánlásait, amelyek a jogállamiság helyreállítását célozzák, az USL-es parlamenti többség éppen átverte az EU-t, amikor úgy módosította a bírált kormányrendeleteket, hogy az alkotmánybíróság hatáskörét nem állította maradéktalanul helyre, és a referendum szabályait is verseny közben módosította újra. Hogy ez szabadságharcos dac, balkáni aljasság vagy csak egyszerűen ostobaság, nem tudni, talán mindezek keveréke. Ami biztos: az EU a Ponta-kormány stiklijei miatt egy időre lezárta a schengeni sorompót a román állampolgárok előtt. Az újabb trükközések nyomán pedig – látva Barrosóék elszántságát – félő, hogy a további szankciók sem késnek soká.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok