2008. december 11., 10:362008. december 11., 10:36
Esványnak szerencséje volt, szerelmes lett odakinn. Egy nála sokkal magasabb és férfiasabb alkatú színes bőrű lányba. Házasság lett belőle. Együtt látogattak haza egy alkalommal néhány napra, Esvány nővérének az esküvőjére. A szülők épp hanyatt nem vágódtak a csodálkozástól. Apuka még nem látott élőben fekete nőt, anyuka jó szokása szerint elment a délutáni misére, és imádkozott, majd mintha magyarázattal tartozna, elment a szomszédokhoz és elmesélte, hogy ilyen az élet, és a szív választ, és Esvány boldogsága mindennél fontosabb. Esványék boldogsága sajnos nem tartott sokáig, és néhány hónappal a hazalátogatás után hazaküldött közös fotók is lekerültek a nippek közül. Szegény Esványt elhagyta a felesége. Egy pénteki napon Esvány édesanyja kopogott be hozzánk. Általában ilyenkor azonnal beszélni kezdett, s míg beért a konyhába, már tudtuk, hogy mit főzött, honnan jön, hová siet, mi van Esvánnyal, és milyen rossz vagy szép az idő. Feltűnően csendes volt. Édesanyám azonnal fel is tette a kötelező kérdést. „Hát Esvány… elváltak Esványék!”, mondta halkan. „Pedig befogadtuk, megszerettük valahogyan azt a csúnya nőt, és most ezt csinálja…” Nem várta meg, hogy a válás okairól faggassuk, folytatta. „Esvány hívott, hogy a felesége közölte, elmegy katonának, azt hiszem, Irakban kapott egy állást. Nem lőni kell, faxolni, vagy mit a túrót…” Esvány azóta nem túl boldog. Kamionsofőrként járja az államokat, gyakrabban telefonál haza, mint korábban, és hiányzik neki a kis székely város. Ahol ilyet senki nem tenne vele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok