Victor Ponta egy igazi demokrata, a kisebbségek jogai mellett elkötelezett européer politikus. Legalábbis a hangzatos nyilatkozatok szintjén.
2013. április 26., 09:372013. április 26., 09:37
A román miniszterelnök szerdai, az európai értékek és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását hangsúlyozó beszédét ugyanis a kontextusokat és a korábbi példákat is szem előtt tartva kell értékelni.
Ponta beszédének helyszíne egyáltalán nem mellékes: Strasbourgban szólalt fel, ahol a „messziről jött ember azt mond, amit akar”, kényelmes helyzetében bizonygathatta, hogy tanult a múlt hibáiból. Önostorozó stílusa nem véletlen, hiszen bizonyítania kell: már többször is említettük, hogy az európai partnerek a kormány tavalyi akcióit a jogállamiság elleni támadásként értékelték. Azért hangoztatja most lépten-nyomon a jogállamiság és a párbeszéd, a kompromisszum és az együttműködés melletti elkötelezettségét, mert Brüsszel szemében a Băsescu leváltására tett kísérlet miatt Ponta és kormánya teljesen hiteltelenné vált, aminek az ország issza a levét.
Amit tehát a kormányfő most művel, az kármentésként értékelhető, mivel nagyon szeretne jó pontokat szerezni Brüsszelben. Ezért mutatkozik hajlandónak Koszovó elismerésére, és ezért kért bocsánatot az egyházaktól javaik kommunisták általi elrablása miatt. (Hogy aztán egy hét múlva a kormánytöbbség megtagadja az egyházi levéltárak visszaszolgáltatását.) És ugyanígy érdekből kezdte el „szeretni” a magyarokat is. (Ahogy tavaly az volt az érdeke, hogy egy magyar ügy, a MOGYE magyar karainak megtorpedózásával buktasson kormányt.) Érdeke, hogy kisebbségbarátnak tűnjön, érdeke, hogy korrekt régiósítást és szabad jelképhasználatot ígérjen, mint ahogy az is érdeke, hogy a mindig lojális, simulékony RMDSZ legitimitását és a vele való kizárólagos együttműködésre való hajlandóságot túlhangsúlyozva a magyarokat elfordítsa az önrendelkezési követeléseket hangsúlyosabban megfogalmazó magyar pártoktól.
Mivel bizonyítási kényszerben van, a magyar politikai szervezeteknek a nemzetközi fórumok befolyását is kihasználva addig kell ütniük a vasat, amíg meleg. Egyértelművé kell tenni: Pontának nem ígéretekkel, hanem tettekkel kell bizonyítania, hogy „szeret” bennünket.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!